Ketyeg a nyugdíjbomba: egyre kevesebben tartalékolnak nyugdíjas korukra

Tíz évvel ezelőtt, 2010 novemberében született döntés a magánnyugdíjpénztárakban lévő járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról – írja a Pénzcentrum. A tagok dönthettek, vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy lemondanak az állami nyugdíjról. Legtöbben a kilépés mellett döntöttek: 2011-ben a több mint 3 millió tagból egy csapásra csak 100 ezer maradt (ez a szám pedig mostanra 54 ezer környékére csökkent). Annak idején a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár Portfolionak küldött válaszai alapján, 2011-ben a tb-be visszalépőknek átlagosan 67-100 ezer forintot fizettek a pénztárak.

A portál szerint tíz éves távlatból ma már tisztán látszik, az járt a legjobban, aki a maradás mellett döntött, hiszen közülük az azóta nyugdíjba vonulók átlagosan több mint 1,4 millió forintot tehettek zsebre – mindezt úgy, hogy ha a nyugdíj előtt visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még a 100 százalékos állami nyugdíjat is megkapják. A pénztárak közléséből kiderül, hogy 2011 óta összesen 1131 tag érte el a nyugdíjkorhatárt, közülük 140-en idén.

Az MNB friss adatai szerint, a második negyedéves felpattanás után a szeptember végével záruló három hónapban ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye. 2020-ban az év első kilenc hónapjában az önkéntes nyugdíjpénztárak kicsivel több mint két százalékos veszteséget szenvedtek el befektetéseiken, de egy jó utolsó negyedév még javíthat a számokon. Ám mégis, az elmúlt évek azt mutatják, jól járt, aki magánnyugdíj-pénztári portfólióban tartotta megtakarításait, ugyanis egy-két évtől eltekintve, a reálhozam mindig meghaladta az adott évi átlagos inflációt.

Jelenleg az látszik, hogy önmagában az állami ellátórendszer egy jó nyugdíjhoz nem lesz elég a jövőben, hiszen öregszik a társadalom, egyre kevesebb fiatal dolgozó tart el mind több nyugdíjast. Éppen ezért fontos, hogy még aktív korban kezdj el félretenni a nyugdíjas éveidre, ezzel biztosítva a nyugodtabb éveket. A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék.

Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya 2019-ben: a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben egy idén januárban publikált felmérésből az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára is gyűjt.

Holott a nyugdíj-előtakarékosság aranyszabálya, hogy minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a tőketeremtés „titkos" alapképletében a legfontosabb összetevő az idő.