Kevés a nevelőszülő és nehéz a feladat
Az utóbbi időben a médiában olyan tragikus balesetek kerültek reflektorfénybe, amikor nevelőszülőknél lévő gyermekek vesztették életüket. Ilyenkor merül fel – teljesen jogosan – a kérdés, mennyire lehet hibás a rendszer. Tényleg bárki lehet nevelőszülő, esetleges az is, aki nem feltétlenül alkalmas erre a feladatra? Ezzel a kérdéssel kerestünk meg nevelőszülőket és szakembereket, akik a gyermekvédelmi rendszerben dolgoznak. Mivel a téma nagyon kényes, és ahhoz, hogy interjút adhassanak, nagyon hosszú és bonyolult út vezet, ezért minden nyilatkozó a neve, és minden szempontból való felismerhetőségének elfedését kérte.
Nevelőszülő igazából bárki lehet, ha büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás. Személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődését és a családjába történő visszakerülését vagy örökbe fogadását. A jelentkezőnek be kell töltenie már a 24. életévét, a gondozott gyermek és közte legalább 18, és legfeljebb 50 év korkülönbség lehet.
A nevelőszülőség – mondja a szakember – egyfajta hidat jelent: ők olyan gyermekek időszakos nevelését vállalják, akik – különböző okok miatt – nem nevelkedhetnek a saját családjukban. A híd kifejezés azért helyénvaló, mert az a cél, hogy a gyermek idővel visszakerülhessen a saját családjába, vagy esetleg örökbe fogadják.
A legnagyobb problémának azt látja, hogy egyre kevesebb a jelentkező, nincs elég nevelőszülő, emiatt nincs rendes szűrés sem. A jelentkezők szinte minden esetben zöld utat kapnak. Több nevelőszülői hálózat is létezik Magyarországon, csaknem az összeset kiszervezte az állam az egyházaknak, így most már egyházi fenntartásúak a hálózatok. Abban a megyében, ahol a szakember is dolgozik, legalább hat nevelőszülői hálózat van, amelyekhez már nem igen jelentkeznek nevelőszülőnek, ahogy ő fogalmazott, telítődött a rendszer, aki akart, már jelentkezett. A gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyerekek viszont nem lesznek kevesebben az idő előrehaladtával, csak abban a megyében több ezren vannak, nem beszélve azokról az újszülöttekről, akik már a kórházat sem hagyhatják el vér szerinti szüleikkel.
A Szabolcsban nemrég történt tragikus balesetben elhunyt kisfiú kapcsán elmondta, hogy „miután nincs rendes szűrés, egyre több tragédiáról lehet majd hallani”. Emlékeztetett rá, régebben is voltak halálos balesetek, csak a média azokat nem kapta fel. „Az biztos, hogy ezek miatt a nevelőszülők társadalmi megítélése csökken, eddig sem volt megbecsült hivatás, de ezek még rosszabb hatást gyakorolnak rá."
Arról, hogy milyen a rendes szűrés, kifejtette, „Korábban volt pszichológiai teszt, 60-250-500 órás tanfolyam, környezettanulmány, ami elég súlyos volt, először kiment a családhoz a nevelőszülői tanácsadó, ha ő rendben talált mindent, utána kiment a megyei gyámhatóságtól az illetékes szakember, aki a működési engedélyért felelős". Vagyis nem vezetett egyszerű út a nevelőszülőséghez, de sokkal több figyelmet szenteltek annak, milyen mikrokörnyezetbe kerül a családjából kiemelt gyermek.
Sokszor hallani azt akár jogvédő civil szervezetektől, hogy anyagi okok miatt emelik ki a családból a gyerekeket, ezzel kapcsolatban szakértőnk elmondta, hogy bár a gyermekvédelmi törvény értelmében anyagi okok miatt nem emelhető ki a gyerek a családból, az anyagi gondok rengeteg más problémát szülnek. Ilyen például az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség, de ilyenkor elindul az elhanyagolás, veszélyeztetés és máris nem anyagi indokból emelik ki a gyereket a vér szerinti családból, hanem elhanyagolás miatt. „Az anyagi gondok olyan feszültséget szülnek családon belül, hogy ebből a végén ez lesz. Az alapellátás azért már olyan, hogyha tehetnek bármit, megteszik, hogy a családban maradjon a gyerek, a kiemelés csak a legvégső megoldás – főleg azóta, mióta egyre kevesebb a nevelőszülő a rendszerben. A gyermekvédelmi rendszer koncepciója az, hogy a gyerek családban nőjön fel – de véleményem szerint nem mindegy, milyen családban."
A nevelőszülők különböző tapasztalataikról számoltak be nekünk. Mindannyian felneveltek már több gyermeket is, az egyik család már körülbelül húszat, többüket férjhez adták, tartják a kapcsolatot mind a mai napig és volt arra is példa, hogy a gyerekek visszakerültek vér szerinti családjukhoz. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az emberek nagy része azt gondolja, minden nevelőszülő csak a pénzért választja ezt a nehéz feladatot, tehát egyáltalán nem megbecsült hivatás társadalmi szempontból. Bizonyára vannak olyanok is, akiknél nagy szerepet játszik az, hogy most már munkaviszonynak számít a nevelőszülőség és kapnak érte valamennyi pénzt.
Na de mennyi az annyi? A nevelőszülők ellátmányt és fizetést is kapnak, minden gyermek után 42.750 forint ellátmányt kaptak havonta, amit most az állam az inflációra való tekintettel megemelt, így az összeg „felugrott" 53.437 forintra. Ebből kell fedezni a gyermek minden szükségletét, tehát élelmiszert, ruháztatást, tisztálkodást, iskoláztatást, zsebpénzt, különóra díját. A vér szerinti szülőnek jogában áll havonta egyszer találkozni a gyerekekkel, az arra való utaztatást is ebből a pénzből kell fedezni, illetve a gyerekekre eső rezsi részét is. A nevelőszülőt alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka illeti meg, ez 2023-ban havonta 69.600 forint. Ezen felül gyermekenként, fiatal felnőttenként havonta legalább a minimálbér 20 százalékát kapja kiegészítő díjként, ami 2023-ban havonta 46.400 forintot jelent. Egyedi szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5 százaléka illeti meg a nevelőszülőt, ez 11.600 forint. Az ellátmány mellett családi pótlék is jár a nevelőszülőknek, ami 14.800 forint normál szükségletű gyermek esetében – ez az összeg 2008 óta ugyanennyi.
„Egyáltalán nincs támogatottságuk a nevelőszülőknek, a rendszer csak a gyermeket védi, csak nekik vannak jogaik. Probléma az is, hogy nincsenek elegen a nevelőszülők, az infláció óriási gondot okoz a mindennapokban, az ellátmány, valamint a fizetés inflációkövető emelése csekély, nem oldja meg a gondokat" – fogalmazott az egyik nevelőszülő.
Összességében ez egy olyan hivatás, ami a gyermekek védelmét helyezi előtérbe, emiatt kellene a lehető legjobban megbecsülni azokat az embereket, akik ezt választják. Balesetek bármikor előfordulhatnak, és vannak szélsőséges esetek, de egy-egy tragédia okai között nem játszik szerepet az, hogy a szülők nem vér szerinti szülők voltak. A saját gyermekeinket sem egyszerű felnevelni, egy érzelmileg, lelkileg, esetlegesen mentálisan sérült gyermeknek pedig sokkal nehezebb a bizalmába férkőzni, és elérni, hogy otthon érezze magát egy olyan helyen, amit eddig nem ismert. Ez mindkét fél számára nehéz feladat – összegezték a tanulságokat a Hírklikknek nyilatkozók.
