Ki nyer ma? – Aki válaszol: Biden és Putyin

Nem várható látványos eredmény az újabb amerikai-orosz elnöki találkozótól, nem valószínű, hogy az emlékezetes genfi események egyike lesz, de a személyes kapcsolat mindenképpen hasznos és segítheti a viták rendezését is. Így értékelte a genfi megbeszéléssel összefüggő várakozásokat Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki 1998 és 2002 között Magyarország washingtoni nagykövete volt. 

Az előjelek valóban nem túlságosan kedvezőek. Joe Biden, aki korábban – mint alelnök – többször tárgyalt már Vlagyimir Putyinnal, áprilisban javasolta a személyes találkozót. Csakhogy előtte egy interjúban azt fejtegette, nem hiszi, hogy orosz kollégájának van lelke. Az ABC News riportere erre megkérdezte, gyilkosnak tartja-e Putyint, amire ő igennel válaszolt. Majd később Washingtonban közölték, hogy bizonyítottnak látják, Oroszország beavatkozott a legutóbbi elnökválasztásba és amiatt szankciókat léptettek életbe, továbbá kiutasítottak diplomatákat. Moszkvában erre hasonló lépésekkel válaszoltak. 

A NATO tagországok vezetőinek hétfői csúcstalálkozója után Biden azt közölte, a szövetség ugyan nem keresi a szembenállást Oroszországgal, de válaszlépéseket tesz, ha Moszkva folytatja „ártalmas tevékenységét”. Majd azt is jelezte, a genfi találkozón megvilágítja, vannak területek, ahol lehetséges az együttműködés. Ha azonban az orosz elnök úgy dönt, hogy nem működik együtt, és úgy cselekszik, ahogyan korábban, akkor világossá fogja tenni, hogy hol vannak a Putyinra is érvényes vörös vonalak. Egyúttal utalt rá, hogy kulcskérdésnek tartja a bebörtönzött ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sorsát, valamint az ukrajnai helyzetet. Erre reagálva, Putyin azt mondta, az előzetes kemény retorikának nem tulajdonít nagy jelentőséget és ennél sokkal fontosabbnak tekinti, hogy egyáltalán tárgyalnak. Az NBC News-nak adott interjúban viszont azt is megjegyezte, nem tudja garantálni, hogy Navalnij élve kerül ki a börtönből. 

A diplomáciában hol az erő nyelvét használják, hol visszafogottabb hangot ütnek meg. Ezekből lehet ugyan következtetéseket levonni, de a lényeges mégiscsak az lesz, mi történik Genfben – reagált az előzményekre Jeszenszky Géza. Úgy vélte, Putyin okos ember és ügyes politikus, ami nyomon követhető mind a kül-, mind a belpolitikájában. Ügyesen ellensúlyozza például Oroszország gazdasági hanyatlását. A történész professzor szerint a legutóbbi amerikai elnökválasztás idején inkább az volt a jellemző, hogy az oroszok nem álltak nyíltan Trump mellé. Hozzátette, amúgy sem tekinti igazán lényeges kérdésnek a választásokba való úgynevezett beavatkozást. Minden országban preferálnak valakit, különösen, ha fontos államokról van szó. Ezt személyes példával világította meg. Annak idején sem Antall József, sem ő nem kifogásolta, hogy az 1990-es választás előtt jelentős személyiségek támogatták az MDF-et. Viszont annak nem örült, hogy 1994-ben Tony Blair akkori brit kormányfő nyíltan kiállt a szocialisták mellett. Jeszenszky Géza úgy fogalmazott, Európában mindennek megvan a hagyománya, a jogalapja is, de az a kifejezés, hogy beavatkoznak más országok belügyeibe, a szovjet időkre emlékezteti őt. A zsarolás, vagy a fenyegetés persze elítélendő, de a szavakban való kiállás, hogy kit szeretnének inkább nyertesnek látni, az rendben van. 

A volt külügyminiszter és nagykövet hozzáfűzte, egészen más megítélés alá esik viszont az orosz-ukrán viszony. Sok ország jogos aggodalommal figyeli a moszkvai politikát, aminek jellegzetes megnyilvánulása volt a néhány héttel ezelőtti orosz csapatösszevonás Kelet-Ukrajnában. Moszkva lépései ugyanis a nemzetközi jog súlyos megsértését is jelentik. Jeszenszky Géza megjegyezte, sok más kérdésben is láthatóan ütközik az orosz és az amerikai politika. Példaképpen említette az orosz fegyverkezést, amit indokoltan tekintenek sokan fenyegetőnek. Ezek olyan problémák, amelyek a NATO hatáskörébe tartoznak, a szövetség tehet azért, hogy csökkenjen a feszültség.

A történész emlékeztetett arra is, hogy a mostani csúcstalálkozó egyáltalán nem olyan jelentős esemény, mint amilyen jónéhány ugyanilyen megbeszélés volt a múltban. Nem hasonlítható tehát Nyikita Hruscsov és John Kennedy 1962-es bécsi tárgyalásához, de Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 35 évvel ezelőtti, az izlandi fővárosban tartott találkozójához sem. Azok valóban formálták a világtörténelmet, már csak azért is, mert két szuperhatalomról volt szó. Napjainkban viszont az oroszok már nem olyan fontos szereplői a világpolitikának, mint az Egyesült Államok és Kína. Oroszország szegény és sok része elmaradott, viszont a hadseregét erőteljesen fejleszti, ezért leírni sem szabad. A kérdés az, miképpen alakul a hármas játszma. Megszilárdul-e Kína és Oroszország egysége Amerika ellen, vagy Moszkva azért ápolni akarja a viszonyt Washingtonnal, aminek láthatóak a jelei. 

Jeszenszky Géza azt is elmondta, személyesen is többször találkozott Joe Bidennel, persze abban az időben, amikor még nem lehetett tudni, hogy elnökjelölt lesz, sőt, meg is nyeri a választásokat. 1990-ben, még a választás előtt, Antall Józseffel együtt járt Washingtonban és találkoztak több szenátorral is. Akkor Biden, aki már a szenátus tekintélyes tagja volt, úgy mutatta be kollégáinak Antall Józsefet, mint Magyarország leendő miniszterelnökét. Mint nagykövet is többször beszélt Bidennel, akit jó beszélgető-partnerként ismert meg. Semmiféle lekezelést nem érzett benne, igaz, a 2000-es évek elején Magyarországnak még nagyobb volt a tekintélye, s az ország megítélése sokkal jobb volt, mint most. A történész professzor drukkolt, hogy győzze le Trumpot, akinek anti-intellektuális viselkedését a politikától függetlenül is nagyon rossznak tartotta. Viszont azt is reméli, hogy a republikánusok találnak egy jó elnökjelöltet, aki akkor is versenyképes lesz, ha netán Biden vállal még egy ciklust – amire most kevés esély látszik –, akár mással kell megküzdeni. A legfontosabbnak azonban azt nevezte, hogy legyen jó a kapcsolat Magyarország és Biden elnök között.

Majd hozzátette, ugyanebben bíznak világszerte az amerikai-orosz viszonylatban is. Nem az a lényeges ugyanis, mi történt eddig Biden és Putyin kapcsolatában, s mit nyilatkoztak, hanem az a fontos, mi történik szerdán Genfben. Annak lehetnek ugyanis hatásai a következő hónapok világpolitikájára – mondta Jeszenszky Géza.