Kialakulóban a kétpárti felállás: van a Fidesz és a nem-Fidesz

Igazi csemegét kínál az elemzők számára az idei év két legfontosabb belpolitikai eseménye, a májusi európai parlamenti, majd pedig az októberi önkormányzati választás, „mindkettő jelentős dolgokra világított rá” – mondta Szentpéteri Nagy Richard. Tavasszal megmutatkozott, hogy a Fidesznek abszolút többsége van a társadalomban, szemben azzal, amit korábban láttunk, hogy negyvenegynéhány százalékkal szerzett kétharmadot. „Az, hogy az idén – először – ötven százalék feletti eredményt ért el, azt mutatja, hogy kiépült és stabilizálódott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, sőt, mindent összevetve, az önkormányzati választáson is megszerezte az abszolút többséget”.

De az ellenzék számára is van jelentős eredménye az EP-választásnak: miután a pártok külön indultak, megmutatkozhatott az erő-átrendeződés az ellenzéki térfélen. Az MSZP lefele megy, igaz, ezt már tíz éve, 2009-ben is lehetett látni – vázolja a helyzetet a szakértő, aki érdekesnek tartja, hogy nem az úgynevezett 21. századi pártok – az LMP és Jobbik – jöttek fel, hanem azok, amelyek már a NER után alakultak meg, azaz a DK és Momentum. E kettő között ugyan egyelőre a DK áll jobban, de Szentpéteri szerint még nincs lefutva a verseny. Egyébként azt örvendetesnek tartja, hogy nincsenek befagyva az erőviszonyok.

Kétpárti rendszer felé?

„Igaz, hogy az ellenzéknek most le kellett nyelni a békát, azt, hogy a Fidesz abszolút többséget tud szerezni, de az önkormányzati választásokon számukra is megmutatkozott, hogy képesek  eljutni összességében az össz-támogatottság feléig is” – mutatott rá Szentpéteri, aki szerint „tulajdonképpen két párt van kialakulóban: a Fidesz és a nem-Fidesz”. Az összefogás először mutatta meg az erejét, s azt, hogy mire tudnak jutni közösen – tette hozzá.

Az EP-választás tehát azért volt jelentős, mert megmutatta a Fidesz ötven feletti százalékát, az ellenzéki oldalon pedig az erőviszonyokat, azok átalakulását. Az önkormányzati választáson a megyei közgyűlésen – ahol külön listákon indultak a pártok – ugyancsak tetten érhető volt a folytatódó erőátrendeződés – a Momentum, amelyikről például mindenki azt gondolta, hogy fővárosi, de legalábbis nagyvárosi párt, vidéken is tudott eredményeket elérni – említett egy példát.

Csínján kell bánni az előválasztással

Szentpéteri kitért az előválasztásra is, mondván: „én nem értek egyet az ellenzéki közvélemény, hírmagyarázók, politológusok véleményével, miszerint az idei év harmadik kiemelendő belpolitikai eseménye az előválasztás intézményének innovációja... Nem ez a lényeg, hanem az, hogy az ellenzék le tudja győzni a Fideszt”. Elismeri, hogy vannak kisebb-nagyobb előnyei, s ha nem általánosan alkalmazzák, akkor beválhat, de azzal nem ért egyet, hogy általános receptté tegyék mind a 106 kerületben 2022-ben. A nagy sikernek tartott fővárosi előválasztás első fordulóját például viccnek nevezi, hiszen – mint mondja – még az MSZP is Karácsonyt akarta eleve indítani, de meg kellett menteni az előválasztás intézményét, miután Puzsér kifarolt a megmérettetésből. „Szerencsére a közönségünk okosabb, mint a politikusaink, már az előválasztáson is szépen beszavazta Karácsonyt”.

Lehet mérlegelni az előválasztás előnyeit és hátrányait, de általánosan nem lehet rá támaszkodni, arra, hogy megváltoztatja az ellenzéki térfélen a dolgokat – szögezte le.

Amire igazán készülni kell már most, az a legfontosabb választás, ami elvileg 2022-ben lesz. „Egyébként nem tartom okos dolognak, ha az ellenzék 2022-ről beszél, inkább úgy kellene emlegetni, mint a következő választást, mivel ha 2022-t szajkózunk, azzal elaltatjuk a közvéleményt; az ellenzéknek azt kell sugallni, hogy bármikor, akár már most is készen áll megmérettetni magát” – fejtegette, aláhúzva, hogy az ellenzéknek már most kormányzóképességet kell demonstrálnia, s a következő választásként kellene emlegetni a következő parlamenti választást”.

Közös lista kell

Akármikor lesz is az, egyetlen kérdés van, amit egyáltalán nem túlzás felvetni már most, ez pedig a közös lista kérdése. Eljutottunk odáig, hogy az EP választáson láttuk a külön indulás eredményét, az önkormányzati választáson pedig az együtt indulás előnyeit. Ezekből azt kell levonni, hogy a harmadik, legfontosabb választáson az egyetlen lehetőség a mandátum-maximalizálás érdekében a közös lista. Felvetésünkre, hogy nem korai-e még erről beszélni ma, Szentpéteri úgy reagált: olyan értelemben egyáltalán nem korai, ha úgy vesszük, hogy bármikor lehet a választás. „Már hallani olyan értelmiségi szirénhangokat, hogy két listát kellene állítani – egyet az új pártok, azaz Momentum és Jobbik állítana, a másikat a régiek, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP.” – emlékeztetett, ám szerinte ez rossz irány, „s különben is, ha így vesszük, akkor a DK is egy új párt, arról nem szólva, hogy még alakulhatnak újak is”.

A lényeg, hogy a szavazatmaximálás felé kell menni, és már most lépéseket kell tenni ennek érdekében. „Ez egy ernyőszervezetet feltételez – mondjuk egy Köztársaság Pártot – és egy közös miniszterelnök-jelöltet, majd pedig a Parlamentben közös frakciót, de ez nem tragikus, sőt, inkább hasznos lehet, hiszen a Fidesz-KDNP is jól elvan egy frakcióban; a frakción belül lehetnek csoportok” – szögezte le.

A Fidesz kénye-kedve szerint dönthet

A beszélgetés során sokszor beszél úgy a soron következő országgyűlési választásról, mint amely „bármikor is lesz” – ez vajon azt jelenti, hogy arra számít, hogy vagy előre hozza a Fidesz vagy kitolja későbbre? – tettük fel a kérdést Szentpéterinek. „A parlamentáris rendszer lényege – szemben az elnökivel –, hogy a többség dönthet arról, mikorra írják ki a választást, azaz jelen esetben a Fidesz kénye-kedve szerint dönthet a kiírásról; én mindenesetre azt mondom, hogy ébernek kell lennie az ellenzéknek, s készülnie kell arra, hogy bármikor lehet az” – mondta. Ezért is tartja hibásnak, hogy az ellenzék azt szajkózza, hogy 2021 lesz az előválasztás éve, a választásé pedig 2022.

Szerinte a következő évben az ellenzéki összefogásnak kell erősödnie. Mindeközben persze a kormányoldalon folytatódik majd a rendszer további kiépítése, stabilizálása, de nem a konszolidációja. „Konszolidációra pedig nem lehet számítani a kormányoldalon, ott folyamatos az innováció, újabb és újabb dolgokat találnak ki, amelyek persze mindig  egy irányba viszik az ügyeket... Amikor egyszer vége lesz a Fidesz-rendszernek, akkor is, még az utolsó napon is befelé fognak menni a NER-rendszerbe”.

A szexbotrányok hatása

Ami a lassan magunk mögött hagyott évet illeti – ez volt az az év is, amikor a szexbotrányok uralták a közvélemény érdeklődését –, mindenki tapasztalhatja, hogy az embereket érdeklik az ilyen ügyek. Ennek én személy szerint nem örülök, jobb volt nélküle. Mindenesetre annyi biztos, hogy új jelenség nálunk, amiről nem lehet megmondani, hogy hovaá fog fajulni, mi lesz belőle. Ezt is meglátjuk majd.