Kicselezik a vétózókat
Az Európai Unió Bizottsága 25 tagállammal egyeztetve olyan megoldást készít elő, amellyel életbe tudja léptetni az újjáépítési alapot Lengyelország és Magyarország nélkül is, és erre több lehetőség is kínálkozik – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A december 10-én esedékes csúcsra meg kell lennie a kompromisszumnak, különben nem léphet életbe január 1-jén sem a hétéves költségvetés, sem az újjáépítési alap. Varsó 23,1, Budapest 6,2 milliárd euró támogatástól eshet el.
A német soros elnökség vezeti a két országgal folyó tárgyalásokat, de az Európai Parlament szerint tehetetlennek tűnik. Diplomaták szerint Mateusz Morwiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő túlságosan magasra kapaszkodott fel a fára ahhoz, hogy néhány nap alatt lejöjjön róla – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A két ország azért blokkolja a hétéves költségvetést és a koronavírus-alapot, mert meg akarja akadályozni, hogy a terveknek megfelelően, az uniós támogatások folyósítását a jogállamisághoz kössék. Arra építenek, hogy végül az EU enged, mert mindenekelőtt a déli tagállamoknak sürgős szükségük van a pénzre. Eddig azonban ez a számítás nem jött be, a szlovén Janez Jansán kívül mind a 24 többi tagállam vezetője kitart a júliusban elfogadott irányvonal mellett.
Ehelyett a bizottság most a többi tagállammal egyeztetve fokozza a nyomást: azon dolgozik, hogy a 750 milliárdos segélyalapot Budapest és Varsó nélkül életbe lehessen léptetni, és ha ez sikerül, mindkét ország hoppon marad. Varsó 23,1, Budapest 6,2 milliárd euró támogatástól esne el, ugyanakkor lehetségessé válna, hogy utalják az eszközöket a többi 25 tagállamnak. Ehhez a bizottság különböző lehetőségeket vizsgál, de a cél a két ország de facto vagy de jure kizárása.
A jelenleg legnépszerűbb modell a koronavírus-válság kezdetén elfogadott uniós munkanélküli segély (SURE) mintáját követné. A kölcsönökre eszerint nem az uniós költségvetés, hanem az egyes tagállamok vállalnának önkéntesen garanciát. Varsó és Budapest természetesen részt vehet ebben, de nem kötelező. A részvételnek számukra végső soron nem lenne sok értelme, mert az általuk kifogásolt jogállamisági mechanizmust mindenképpen bevezetnék, annak elfogadása ugyanis nem követel konszenzust. Így aztán az alapból származó segélyek kifizetése tehát a jogállamiság feltételéhez kötődne.
A másik vizsgált lehetőség, hogy a segélyalapot az úgynevezett megerősített együttműködés keretében fogadják el. Ezt az uniós szerződés ugyan lehetővé teszi, de erre a bizottság szerint nehéz lenne egy hitelekből finanszírozott alapot építeni.
Időközben lekerült az asztalról az a lehetőség, hogy a segélyalapot államközi megállapodással az euró megmentését szolgáló úgynevezett ESM-alap mintájára oldják meg Budapest és Varsó nélkül. Ezzel a lehetséges megoldással az a baj, hogy jelentősen megnövelte a résztvevő tagállamok adósságát.
Mindez azonban nem oldaná meg a hétéves költségvetés kérdését, és ha erről nem születik megállapodás, az EU-nak szükségköltségvetéssel kellene az új évbe lépni, vagyis az eddigi költségvetés hónaponkénti folytatásával. Ez esetben – részben a Brexit miatt –, a 2021-re tervezett 166 milliárd euró helyett mindössze 135-140 milliárdot lehetne folyósítani a már elfogadott projektekre, mondják a bizottságban. Ez is súlyos csapást jelentene Varsó és Budapest számára, mert a csökkenések mindenekelőtt az őket nagymértékben érintő strukturális alapot érintenék, és ezekben újabb projekteket egyáltalán nem is lehetne elfogadni.
A bizottság 2021 elején ugyan előterjeszthetne egy költségvetési javaslatot, ami lehetővé tenné az új projektek elfogadását is, de aligha van politikai akarat arra, hogy ilyen módon segítsenek Lengyelországnak és Magyarországnak – írta a lap értesüléseire hivatkozva.
