Klubrádió: a Médiatanács tagjainál a szervilizmusnak nincs felső határa?
„Lehetnek-e a történtek után illúzióink, hogy egyszer még sugározni fog a Klubrádió?” – teszi fel a kérdés Magyar György legfrissebb blogbejegyzésében, amellett, hogy azt is felveti: „milyen jogállami intézmény az a Médiatanács, amely kizárólag fideszes delegáltakból áll, és amint láthatjuk, a tagjai körében a szervilizmusnak nincs felső határa?” Az írás végigveszi – és egyben szétcincálja – a Médiatanács álságos indoklását.
„A pályázati kiírás szerint, vizsgálni kellett a pályázó gazdasági megfelelőségét. A nyilvános cégadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene” – egyebek mellett ezzel érvelt az elutasító döntés mellett a Médiatanács. A kizárólag fideszes tagokból álló testületnek akár még igaza is lehetne, de ha ez valóban így van, a médiatörvény alapján azonnali hatállyal bármikor felmondhatták volna a „médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést” – mutat rá a Magyar Ügyvéd blogon megjelent írás.
A bejegyzés emlékeztet arra, hogy a testület ezt nem tette meg, ezért – állapítja meg a szerző – osztani lehet a Klubrádió elnökének álláspontját, amely szerint most „rendkívül erőltetett, végtelenül aljas és gyáva döntés született”. Arató András hvg.hu-nak adott interjújából idéz, miszerint bár a médiahatóság vizsgálhatja a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, ám a pályázó negatív vagyona – tehát vesztesége – semmiképpen nem kizáró ok. Ráadásul úgy tudni, a pályázatban szerepelt az is, hogy Arató, mint többségi tulajdonos vállalta a cég feltőkésítését.
Már eddig is sokat vesztett a rádió
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rádió 2010, tehát a második Orbán-kormány hivatalba lépése után 12 vidéki frekvenciáját veszítette el, és hosszú ideig lebegtették azt is, sugározhatnak-e a budapesti 95,3 megahertzen, vagy megkaphatják-e helyette a 92,9-es frekvenciát, amit most elbuktak.
Időközben a piac is alaposan átrendeződött: kormányzati hirdetéseket szinte kizárólag a „baráti” médiában tesznek közzé, és ehhez igazodtak a versenyszféra közpénzek megszerzésében érdekelt cégei is. Emiatt a Klubrádió 2015 óta valóban folyamatosan a túlélésért küzd, és nagyobb részt a hallgatók támogatásaiból, részben a többségi tulajdonos anyagi hozzájárulásából működik.
Erre azt mondani, hogy több éve törvénysértő módon gazdálkodnak, igen erős csúsztatás. – áll a blogban, amely felidézi a Médiatanács véleményét: „a korlátosan rendelkezésre álló rádiós frekvencia működtetésére egy bizonytalan és törvénysértő gazdasági helyzetben lévő vállalkozás nem megfelelő”. Arató ezzel kapcsolatban azt állította, „egy húsz éve működő rádiónál azt mondani, hogy az eddigi üzleti terve nem reális, na, az tényleg nem reális”.
A Médiatanács mulasztása
A Médiatanács hivatalos honlapján a Klubrádió ügyében hozott döntés máig nem olvasható, miközben a „pályázati eljárást lezáró döntés, valamint a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés a személyes adatok, a törvény által védett titok és a védett adatok kivételével bárki számára megismerhetők” – hívja fel a figyelmet a blog, amely rámutat: „így kénytelenek vagyunk Arató Andrásra hagyatkozni, aki a 17 oldalas anyagból idézte, hogy visszamenőleg még alakilag is érvénytelenítették a pályázatot, amit pedig eredetileg megfelelőnek nyilvánítottak. „A részletek ismerete nélkül is nagy valószínűséggel állítható, hogy ez erősen vitatható álláspont” – szögezi le Magyar György.
Átlátszó szőrszálhasogatás
Az meg már kifejezetten szőrszálhasogatásnak tűnik, hogy a műsortervvel kapcsolatban a hatóság azt kifogásolta, az ismétlésnél nincs kibontva a beltartalom. Az egyik kulturális műsor esetében pedig valahol 45 perces, valahol 50 perces műsoridőt tüntettek fel.
Igaz, a Médiatanács 2012-ben arra hivatkozva zárta ki a Klubrádió pályázatát a budapesti 95,3-as frekvenciára, mert a pályázati anyag szöveges oldalainak üres hátlapjait nem számozták be és nem írták alá. Kész szerencse, hogy a bíróság ezt az abszurd indokolást elfogadhatatlannak találta, és a médiahatóságot új eljárásra utasította. Más kérdés, hogy végül a rádió veszített, de a 92,9-es frekvenciát csak megnyerte.
A nemzetközi felháborodás is kevés
Ám most ezt is elbukta, és – amint Arató András jelezte – marad a bírósági út. Más kérdés, hogy mire mennek vele. Úgy tűnik, a nemzetközi felháborodás kevés. Bár az Európai Unió Parlamentjében Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő fel is sorolta, mi minden történt a NER tíz éves regnálása alatt – „államosították” az origo.hu-t, bezárták a Népszabadságot, kormányhoz közeli tulajdonosokhoz került az index.hu, a Klubrádiónak nincs frekvenciaszerződése –, mindezt a Fidesz egyszerű hisztériakeltésnek minősítette.
