Kökény Mihály: az egészséges életmódnak egészen más kultúrájára lenne szükség

Millei Ilona 2021. április 12. 18:15 2021. ápr. 12. 18:15

A koronavirus.gov.hu ma reggeli közlése szerint az elmúlt 24 órában elhunyt
291 többségében idős, krónikus beteg. A krónikus betegségek közé tartozik az
elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Kökény Mihály volt
egészségügyi miniszter szerint azt, hogy ezek közül az életmóddal összefüggő
betegségek közül a magas vérnyomás okozta-e a legtöbb halált, nem lehet
megmondani, mert Magyarországon nincsenek ilyen vizsgálatok. Azok az
adatok, amelyekről a szakma beszél, más országok kutatásaiból derültek ki. Az
biztos, hogy a magas vérnyomás a szívizomzatra terhet ró, és különböző szervek
munkáját is nehezíti. Mindazok a folyamatok, amelyek amúgy is megterhelik
a különböző létfontosságú szervek működését, kockázatot jelentenek. Az
életmód tekintetében nincsenek jó tradícióink, de az állami ösztönzés is nagyon
sok tekintetben hiányzik arra, hogy az emberek, a családok az egészségesebb
megoldásokat válasszák.

Számtalan olyan állapotról tudni, ami növeli a COVID19 súlyosságát – ilyen például az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. A magas vérnyomás-betegséggel élőknek 1,82-szeres a kockázatuk, hogy Covid19 fertőzés esetén életüket veszthetik. Mi ennek az oka?

Vannak különböző számítások. Arra nem vállalkozom, hogy matematikai, statisztikai magyarázatát adjam annak, ezt pontosan hogyan számolják ki. Általában azt lehet mondani, hogy a krónikus betegségek – minden olyasmi, ami amúgy is megterheli a keringést –, növelik a kockázatot. Hiszen a magas vérnyomás a szívizomzatra terhet ró, és különböző szervek munkáját is nehezíti, a hátterében sokszor valamilyen „érfolyamat” – például érelmeszesedés – is van. Mindazok a folyamatok, amelyek amúgy is megterhelik a különböző létfontosságú szervek működését, azok kockázatot jelentenek.

Arról van adat, hogy a Magyarországon Covid19-ben elhunytak hány százalékánál volt az ok a magas vérnyomás?

Nagyon nehéz ezt megmondani. A hivatalos statisztikában időnként kiírják, hogy az elhunytnak volt-e alapbetegsége, de – mint ahogy magyar adatszolgáltatást általában – ezt nem nagyon tekinthetjük megbízhatónak. Nem tudjuk, hogy a kórházban meghaltak esetében egyáltalán volt-e arra idő, hogy tisztázzák a kórelőzményt, hogy azt rendesen fölvették-e vagy sem. Vannak emberek, akik az otthonukban hunytak el, vagy például megoperálták őket, és később kaptak koronavírusos kórházi fertőzést. Nagyon nehéz megmondani, hogy mi a helyzet, csak abból lehet következtetni, hogy más országokban csináltak ilyen vizsgálatokat. Ott nagyon tudatosan próbálják vizsgálni egy adott mintán, hogy a Covid-betegeknek milyen más társ-, vagy előző betegségeik voltak. Ezt csak valamilyen tényleg megbízható adatfelvétel kapcsán lehet megcsinálni. Vagy úgy, hogy visszamenőlegesen vizsgálják, vagy olyan kutatást indítanak, amelynek során előre meghatározott szempontok szerint nézik azt, hogy még milyen veszélyeztető tényezők, betegségek vannak a Covidban megbetegedetteknél. Tudomásom szerint Magyarországon ilyen vizsgálatok nem folytak, és azok az adatok amelyekről a szakma beszél, más országok kutatásaiból derültek ki. Lehet, hogy valahol nálunk is zajlik ilyen vizsgálat, de én nem olvastam magyarországi kutatást, magyar betegek vizsgálatán alapuló publikációt.

De azt tudjuk, hogy a magas vérnyomás nálunk népbetegségnek számít…

Igen, tudjuk, hogy népbetegség, egyértelmű, hogy nagyon sokan vannak. Igen sok a cukorbeteg és az is gyakori, hogy az elhízás komoly kockázat a fertőződésre.

A magas vérnyomás miért népbetegség nálunk?

Ezek a komoly kockázatot rejtő betegségek életmód függő dolgok. A mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az önpusztító életmód mind szerepet játszik abban, hogy ezek a betegségek mind nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, mint más országokban. Az elhízásban is listavezetők vagyunk. És ezek mind-mind összefüggenek, hiszen a túlsúllyal rendelkezőknél a magas vérnyomás is sokkal gyakoribb. Ezek életmódi tényezők.

Hogy lehetne ezen változtatni? Hiszen, amikor az ember meghallja, hogy többet mozogjon, meg ne dohányozzon, már föláll a hátán a szőr, miért szólnak még ebbe is bele?

Az egészséges életmódnak valamilyen egészen más kultúrájára lenne szükség. Ennek nyilván része az is, hogy az iskolában az egészség mennyire szempont, hogy egyáltalán mi kerül a családi asztalra, mi az, amit a felnövekvő generáció lát a szüleitől. Mi az, ami fiatal korban trendi, chipset rágcsálni a tévé előtt meccsnézés közben, vagy elég teret adni a szabadidőnkben arra, hogy valóban mozogjunk. E tekintetben biztos, hogy van még nagyon sok tennivaló, akkor is, ha a fiatalok számára egyre fontosabb a mozgás. Tudjuk, hogy az életmód tekintetében nincsenek jó tradícióink, és az is igaz, hogy a családok számára sincsenek az egészségvédelemmel, az egészségmegőrzéssel összefüggő programok. A családok nem is nagyon költenek rá, vagy, mert nem tartják fontosnak, vagy, mert anyagi, jövedelmi okok miatt nem is nagyon költhetnek rá. De az is igaz, hogy az állami ösztönzés ugyancsak nagyon sok tekintetben hiányzik arra, hogy az emberek, a családok az egészségesebb megoldásokat válasszák. Ha például az egészségre előnyös élelmiszereknek, a sportszereknek kedvezőbb lenne az adózása, ha könnyebb lenne az egészséges életmódot segítő dolgokhoz – uszodai belépő, sportpálya használat – a hozzáférés, az ösztönzőbb lenne. Erre mondtam azt, hogy Magyarországon nincs meg az egészséges életmód, és az egészségbarát kormányzás kultúrája. Mert az, hogy valaki kimegy egy focimeccsre, az még nem számít sportolásnak.

Mondhatjuk, hogy e téren az emberek magukra vannak hagyva?

Sokkal jobban lehetne őket segíteni. Ez már a járványtól teljesen függetlenül is igaz és érvényes. Csak sajnos az életmóddal összefüggő népbetegségek terjedése olyan tényező, ami miatt a Covid-halálozásban most ennyire rosszul állunk. Az egészséges életmód kultúrájának elterjesztése sajnos egy hosszabb folyamat.