Költségvetés – Közös módosító indítványokat tesz az ellenzék
Közös indítványokban kezdeményezték a 2021-es költségvetés tervezetének módosítását ellenzéki képviselők, akik abban bíznak, hogy jövőre akár saját alternatív költségvetést is beterjeszthetnek.
Hétfői közös sajtótájékoztatójukon Mesterházy Attila (MSZP) példaértékűnek nevezte, hogy közös költségvetési módosító indítványokat nyújt be az ellenzék, alternatívát állítva a kormány elképzeléseivel szemben.
Javaslataik között említette, hogy a 12 éve változatlan 28 ezer 500 forintról emeljék 80 ezer forintra a nyugdíjminimumot. Közlése szerint, ez a módosítás közel százezer embert érintene.
Remélem, hogy ez a kezdet és a következő évben közös költségvetéssel fog előállni az ellenzék, hiszen közös koalíciós kormányzásra készülünk
– jelentette ki.
Varju László (DK), a parlament költségvetési bizottságának elnöke a gyávaság és gyengeség költségvetésének nevezte a kormány tervezetét, mert szerinte a kabinet láthatóan nem mer vagy nem akar szembenézni az ország előtt tornyosuló problémákkal.
A magyar egészségügy bajban van – jelentette ki, sürgetve a szférában végrehajtandó azonnali, ötven százalékos béremelést.
Hangsúlyozta: a mintegy 300 milliárd forintos átcsoportosítás mértéke akkora, amekkorát a Magyar Orvosi Kamara a béremelés első lépéseként elfogadhatónak tart.
Potocskáné Körösi Anita (Jobbik) a jövő évi költségvetés legnagyobb veszteseiként beszélt az önkormányzatokról, közvetve pedig a magyar emberekről, jelezve, hogy másik indítványuk a szolidaritási hozzájárulás eltörlését kezdeményezi.
A pár éve bevezetett közteher „teljes mértékben az önkormányzatok kivéreztetéséhez, ellehetetlenítéséhez vezet", az értékhatár leszállításával 3-400-ról 800 és ezer közé emelve a fizetésre kötelezett települések számát – mondta.
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: szemben a kormányoldal kijelentéseivel, az önkormányzatok rendkívül sokat tettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, éppen ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy további megszorításokkal nehezítsék gazdálkodásukat.
Indítványaik közül azt emelte ki, amely teljes mértékben a településeknél hagyná a gépjárműadót, mondván, ennek az összegnek különösen fontos szerepe van – különösen a kisebb településeken – a gazdálkodásban.
Burány Sándor (Párbeszéd) szerint, a kormány sem a munkahelyek megőrzésére, sem az állásukat vesztettek megsegítésére nem adott elegendő támogatást.
Ezért – közölte – együtt javasolják, hogy az álláskeresési járadék jogosultsági ideje ismét legyen kilenc hónap, mértéke a kieső jövedelem 85 százaléka, felső határként pedig a minimálbér kétszeresét vezessék be.
Szavai szerint, a költségvetés számaiból az derül ki, hogy három hónapon belül nem lesz mindenkinek állása, a kormány hosszú távon is magas munkanélküliségre készül.
Bősz Anett (MLP), azt emelte ki: először vannak olyan közös költségvetési javaslatai az ellenzéknek, amelyek elvezethetnek az alternatív költségvetés megalkotásához.
