Komoly politikai vihar Újpesten, egy székelykapu miatt
Káposztásmegyeren állt egy paneltákolmány, amit a köznyelv nevezett el székelykapunak. Ezt – leromlott állapota miatt – az előző, fideszes polgármester lebontatta és ígéretet tett egy „valódi” székelykapu megépítésére. Miután Wintermantel elbukta a választást, a vállalást a momentumos polgármester teljesítené. Komoly politikai vihar lett belőle.
A Káposztásmegyer II. nevű csoport közösségi oldalán indított szavazáson a helyi lakosok 285/56 arányban úgy gondolják, hogy a székelykapunak legyen méltó helye Újpesten – viszont az ne a káposztásmegyeri Homoktövis parkban legyen.
A szavazással kapcsolatban dr. Trippon Norbert alpolgármester, aki októberben az MSZP-ből átült a DK frakciójába, az alábbi poszttal üdvözölte a „művészeti alkotásról” indított szavazás eredményét:
„Azon a véleményen vagyok, hogy a székelykapu egy olyan művészeti alkotás, ami nem csak eszmei értékeket hordoz, hanem építészetileg is különleges, így hozzá méltó helyre kell, hogy kerüljön Újpesten.
Pont ezért volt fontos, hogy kikérjük az itt élők véleményét, ezért iindult szavazás az Újpest Média oldalán is, viszont ezt sajnos manipulálták, hiszen több olyan csoportban is összehangoltan megosztották, amiknek semmi közük Újpesthez. Ezzel a – vélhetően kormánypárti – Facebook-trollkodással elvéve a tisztességes véleménynyilvánítás jogát az újpestiektől. Mindezek ellenére, egyértelmű, hogy a káposztásmegyeriek mit szeretnének, egyértelmű, hogy lesz székelykapu Újpesten, amit Déri Tibor polgármester a megújuló Szent István téren is elképzelhetőnek talál.”
Az előző, bukott fideszes vezetéshez közel álló ujpestihirek.hu oldal nem hagyta szó nélkül az elképzelést. Rögtön rárepültek a témára és Blogmester nevű szerzőjük által közölték olvasóikkal, hogy:
„Mit mondjak, ügyesen képen törölték magukat, hiszen így most a vak is látja, hogy csak addig akarták a szavazást, amíg számukra kedvező eredmény nem születik. De az élet és a nyilvánosság közbeszólt, ugyanis a szavazásokon az elhelyezéssel egyetértők kerültek többségbe. Déri és társai ezt csúnyán benézték.”
Nem ritka a világban, hogy egy kapu többet jelent puszta bejáratnál. Nem mindegy viszont, hogy dicsekvés, uralkodásvágy vagy hit és szeretet építi azt – ezt már Déri Tibor (Momentum) polgármester közölte az akaratlanul is ideológiai vitát kiváltó kezdeményezésről.
Ő a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulójával indokolja a „székelykapu-momentumot”, amivel új korszakot nyitna Újpesten a nemzet egészéről való gondolkodásmódban is, amelyben „nemzetünk egységére helyezzük a hangsúlyt”.
Déri szerint mindenkinek mást jelent a székelykapu: „van, akinek egy erdélyi kirándulás jut eszébe róla, van, akinek egy csodálatos művészi alkotás, és van, akinek a nemzethez tartozást jelenti. Akárhogyan is; a székelykapunak van helye Újpesten, ahogyan a nemzeti, a székely és az európai uniós zászló is kint lobog a Városháza épületén.”
A káposztásmegyeri lakótelepen egyébként állt már egy hasonló jellegű, a népnyelv által székelykapunak becézett tákolmány, de ezt menthetetlen állapota miatt, az előző, bukott fideszes polgármester elbontatta és akkor tett ígéretet arra, hogy valódi alkotás kerül a helyére.
A bontakozó vitában érdekes adalék, hogy történelmileg semmi köze a városrésznek sem a székelykapuhoz, sem – az ezen keresztüli szimbolikát értelmezve – a határon túli magyarsághoz. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak – a fóti Károlyi gróf kedvelt vadászterületének – nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első bírója – nevezte el Új-Pestnek. Lőwy 1835-ben, két testvérével együtt itt alapított bőrgyárat, ugyanis akkor még Pesten hivatalosan nem dolgozhattak zsidók.
