Koronavírus-segélycsomag – Mit lép vajon az Európai Parlament?
A koronavírus-segélycsomag és a költségvetési tervezet életbe lépésére áldását kell adnia az Európai Parlamentnek is, de a képviselők követeléseket támasztanak – írta a liberális német lap „27 tagállam a Parlament ellen” című cikkében. A júliusi rendkívüli csúcson 90 órát tartott, míg az állam- és kormányfők eljutottak a költségvetésről és a segélyalapról szóló történelmi megállapodáshoz.
Az új tárgyalások ezúttal a tagállamok és az Európai Parlament között kezdődnek. A képviselőknek el kell fogadniuk a hét évre szóló költségvetés-tervezetet, hogy az – valamint a segélycsomag – életbe lépjen. Ám a képviselők elégedetlenek: egyebek között több pénzt követelnek olyan fontos programokra, mint az Erasmus diákcsere-program. Ezen kívül, követelik, hogy részt vehessenek a koronavírus-segélyprogramból származó milliárdos támogatások felhasználásáról szóló döntésekben, és el akarják érni, hogy csak akkor fizessenek ki pénzeket, ha a támogatott országokban működik a jogállam – emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.
Rasmus Andresen zöld képviselő, az Európai Parlament hat fős tárgyaló küldöttségének egyetlen német tagja azt mondta: „a beleegyezésünk nem kapható meg ingyen”. Tárgyaló partnere Michael Clauß, Németország nagykövete az EU-nál. Németország soros elnökként képviseli a tagállamokat a tárgyaláson. A program szerint, először a felek ismertetik álláspontjukat, és megállapodnak a tárgyalások menetrendjéről. Szeptemberre már ki is tűztek három tárgyalást, ezek közül az utolsót 18.-ra, de a végét nem jelölték ki.
Andresen szerint, a német fél arra számít, hogy egy hosszú tárgyalás végére megállapodásra jutnak. Hozzátette azonban: „nem hagyjuk magunkat időzavarba hozni”, nem kizárt, hogy a parlament csak novemberben, vagy decemberben hagyja jóvá a költségvetést.
A cikk ismertette a sarokszámokat, de hozzátette, hogy mindezt 2018-as áron számolták, vagyis mostanra az infláció miatt, az akkorinál nagyobb összegekről van szó.
A cikk egy EU-diplomatát idézett, aki szerint „nagyon szűk a mozgástér ahhoz, hogy eleget tegyenek a parlament követeléseinek az egyes programokra szánt összegek emelésével”.
A legnehezebbnek azonban a jogállamiság kérdése ígérkezik. Lengyelország és Magyarország ellen eljárások vannak folyamatban az ottani jogállamiság aláásására vonatkozó aggályok miatt. Ezért ez a két ország a csúcson határozottan fellépett az ellen, hogy a jogállamisághoz kössék a kifizetést. Végül kompromisszumos formulát fogadtak el, ezért a tagállamok között vita van arról, hogyan is kellene festenie egy ilyen jogállamisági záradéknak. Egy EU-diplomata elmondta a lapnak, hogy augusztusban voltak erről informális tárgyalások. Most a kormányoknak kellene közös álláspontot kialakítani, és ahhoz kellene megszerezniük a parlament egyetértését. „Valószínűtlennek tekinthető azonban, hogy a parlament végül valóban megtagadná a költségvetés jóváhagyását, és ezzel veszélyeztetné a segélyek mielőbbi kifizetését. A tárgyalások azonban nehezek lesznek” – írta a lap.
