Kósa magyarázkodhat majd a bíróságon
Zajlik a csengeri örökösnő néven közismertté vált per a bíróságon, az az ügy, amelyben Kósa szerepe többször is – minimum – gyanússá vált, ám a vezető fideszes politikust az ügyészség még tanúként sem indítványozta megidézni a bíróságon. Sőt, amikor a vádlott védője tett ilyen indítványt, az ügyészség annak elutasítását kérte, pedig „akár már a nyomozás kezdetén elrendelhették volna annak a vizsgálatát, hogy mennyire törvényes, ha egy országgyűlési képviselő köztisztviselő, egy hagyatéki ügy intézése kapcsán – közokiratokkal bizonyítottan – sok millió forintos ajándékot fogad el egy magánszemélytől – mondja a perbe fogott Szabóné ügyvédje. Helmeczy László szerint „jelen pillanatban úgy néz ki, hogy azon múlik Kósa cselekményének vizsgálata, hogy elrendel-e az ügyben az illetékes nyomozóhatóság, ügyészség eljárást”.
„Azt szokták mondani, hogy vannak olyan politikusok, akikről onnan lehet tudni, hogy hazudik, hogy mozog a szája” – szögezte le megkeresésünkre Helmeczy László, hozzátéve: már az eljárás kezdetén bizonyítottan hazugságot mondott Kósa. Azt állította ugyanis, hogy a vádlott korábban már csalásért el volt ítélve. Ez közokiratokkal igazolhatóan valótlan, és egészen súlyosan személyiségi jogot sértő állítás.
Mint a Hírklikk is folyamatosan beszámolt róla, a 2018-as választási kampány hajrájában derült ki, hogy Kósa Lajos és családtagjai pénzbeli és egyéb ajándékokat fogadtak el egy csengeri – akkor Szabóné Matkó Máriaként, ma Pólus Máriaként ismert – csengeri háziasszonytól, aki azt állította, mesés örökség várományosa. Kósa többek közt vállalta, hogy az állítólagos euró-milliárdokból munkahelyteremtő beruházásokat menedzsel. A fideszes politikus első megnyilvánulásában még nem nevezte csalónak a csengeri asszonyt. Néhány napon belül azonban már elmondta csalónak, szélhámosnak stb., de arra azóta sem adott magyarázatot, hogy akkor miért járt az asszonnyal több alkalommal is különféle közjegyzőknél, ügyvédeknél, hivatalos helyeken, bankban. S arra sem igen, hogy miért és hogyan születhettek meg konkrét ajándékozási szerződések.
Az ügyészséget nem érdekli Kósa?
Mindezek ellenére, az ügyészség még azt sem tartotta fontosnak, hogy tanúként beidézze Kósát, miközben a vádlott évek óta előzeteseben ül. Ráadásul az elmúlt napokban felmerült az is, hogy a fideszes potentát bizony hazudott is rendesen (megjegyzés.: erről később még részletesebben írunk). Mindezek fényében, az ügyön is túlmutató fontos kérdés merül fel: hogyan áll Kósa a szénája a tárgyalás eddigi történései fényében?
„Kósa Lajos mást állít a nyilvánosságnak, és mást tartalmaz a tanúkénti vallomása” – mutat rá Helmeczy László. A nyilvánosság felé – például a közleményében – azt állítja, hogy ő soha nem utazott együtt az örökösnővel Svájcba. Ez igaz. Ugyanakkor az is igaz, hogy Svájcban ismert svájci pénzintézeteknél együtt intézkedtek P. Máriával a hagyaték megszerzése érekében, úgy, hogy ráadásul – a vádlott állítása szerint – a svájci tartózkodással kapcsolatos igen jelentős költségét is ő fedezte Kósának. Tette ezt azért, mert Kósa az ő érdekében járt el.
„És akkor mi van? Na és, miért ne utazott volna? Miért ne intézte volna a nem létező hagyatékot?” – sorolja ironikusan a kérdéseket az ügyvéd, emlékeztetve arra, hogy Kósa személyes jelenléte az ügy több állomásán csak megerősítette a dolog komolyságát, miatta adtak például kölcsönt a csengeri örökösnőnek. Jogállami keretetek között, a törvény előtti egyenlőség mellett, felvetődik annak is a kérdése, hogy egy országgyűlési képviselő, egy rendészeti bizottsági elnök, egy miniszter, jogszerűen elfogadhatja-e bármilyen magán- vagy jogi személy százmilliós ajándékát, vagy annak ígéretét akár a saját, akár a családtagjai részére.
Bármikor elrendelhető lenne az eljárás Kósa ellen
A nyomozás eddigi adatai alapján, bármikor elrendelhetnék a Kósa elleni eljárást, már csak azért is, mert közokirattal milliárdos ajándékot fogadott el – fejtegette az ügyvéd. Ugyanis, ha Kósa hivatalos személyként, kormánypárti országgyűlési képviselőként fogad el pénzt, hogy elintézzen valamit, az bizony felveti a befolyással üzérkedés vagy a vesztegetés gyanúját, amit egy nyomozás során lehetne tisztázni.
„A vádlott azt állítja, hogy a Kiskun tenderes pénz egyértelműen csúszópénz volt, amit átutaltak a csengeri örökösnőnek, aki továbbadta azt” – mondja Helmeczy. Mint emlékeztetett: a vádiratban az áll, hogy 68 300 000 forintot küld – részletekben – Bács-Kiskun megye egy kis cége, a Kiskun Tender Kft. Szabóné Matkó Mária csengeri háziasszonynak a külföldi örökség megszerzése érdekében. Mégpedig úgy, hogy Szabóné Matkó Mária soha nem járt Izsákon, a kft. székhelyén, nem beszélt az ügyvezetőkkel, nem ismeri a tulajdonosokat. „Egy közvetítő mondja a Kiskun Tendernek, hogy Szabóné Matkó Mária örökölni fog, és majd ad munkát, ha megfinanszírozzák azt, hogy megszerezze a hagyatékot, s ezután a kft. úgy küldözgeti több részletben is a pénzt, hogy szerződés sincs róla, merthogy azt két évvel később írta alá a csengeri asszony” – sorolta Helmeczy, emlékeztetve arra, hogy ez alapján indult el az eljárás Szabóné ellen. „Csak az a kérdés, hogyan sikerült Szabónénak a Kiskun Tender vezetőit, alkalmazottait, tulajdonosait becsapni, ha közülük senkit nem ismer, senkivel nem beszélt, soha nem járt Izsákon és mégis küldtek neki két éven keresztül különböző részletekben 68 300 000 forintot”.
Jogállami keretek között nem lehet ilyen különbségtétel
Szabóné még most is előzetesben van, „miközben például van olyan fideszes országgyűlési képviselő, aki másfél milliárdos költségvetési csalással, kétmilliós havi fizetésért nyomkodja a kormánypárti padsorban a gombot úgy, hogy egy percig nem volt előzetesben, pedig bizonyítottan – le van írva – megpróbálta meghiúsítani az eljárást, még törvénymódosítással is”. Mindezek alapján állítja, hogy „jogállami keretek között ilyen különbség nem létezik. Nem lehet különbség az országgyűlési képviselő és a csengeri háziasszony között, különösen egy olyan esetben, amikor bírósági ítélet nélkül a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó intézkedés, előzetes letartóztatás van elrendelve”.
Egy esetleges kormányváltás után elképzelhető-e, hogy felelősségre vonják Kósát? – kérdeztük Helmeczytől, aki szerint „nagyon komolyan felmerül Kósa Lajos esetében, hogy a tevékenysége – finoman szólva is – súrolja a törvényesség határát. „Azonban ezt minősíteni nem az én dolgom, erre ott vannak a hatóságok, akik ugyanazokat az iratokat látják, mint én vagy a sajtó, s ez utóbbiakon keresztül a közvélemény is, hiszen a tárgyalás nyilvános”.
Perel az ügyvéd és a vádlott
„Ki lehet persze adni közleményt – ahogy Kósa is tette –, mondván: Helmeczy László, a DK politikusa, ügyvédként nyugodtan hazudhat és hazudott is. S arra is lehet hivatkozni, hogy a büntetőügyekben a vádlott nem köteles igazat mondani. Helmeczy szerint ehhez persze joga van, de éppen így joga van a védőnek és a vádlottnak is arra, hogy éljenek azokkal a jogaikkal, hogy személyiségi jogaik megsértése miatt a bíróságon elégtételt követeljenek.
Azt, hogy a Kiskun tenderes pénz – közel hetven millió forint – fekete pénz volt, ezt az a Szabóné mondja, aki hat évig a barátja volt. „Nem én kezdtem el mondani ezt a magyar bíróságon, s a sajtóban, Szabóné ezt a svájci hatóságoknak mondta, kiadatási őrizetében, amikor svájci ügyvédje volt, s nem is én jártam el a nevében” – szögezte le Helmeczy.
Kósa magyarázkodhat majd a bíróságon
És még egy dolgot hozzátett: „személyiségi jogaim megsértése miatt eljárást kezdeményezek Kósa Lajos ellen”. Mint indokolta: „Kósa közleményt adott ki, amelyben azt próbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy én a DK politikusa vagyok és ez motivál engem az ügyben végzett védői munkám során. Az igaz, hogy 2014-ben és 2018-ban is a demokratikus ellenzék közös jelöltje voltam az országgyűlési választásokon, de egyetlen pártnak sem vagyok a tagja. Az összefogás, az ellenzéki pártok felkértek, hogy a Civil Egyesület elnökeként vállaljak képviselő-jelöltséget” – hangsúlyozta.
Az ügyvéd még egy dolgot fontosnak tartott tisztázni: „Én a hivatásom szabályait betartom, és nincs olyan jogom, mint amit Kósa állít, miszerint a vádlottal együtt nem vagyok köteles igazat mondani. Ez a kijelentés csak Kósa jogismeretének hiányát igazolja. Az viszont már valótlan tényállítás, hogy én ezzel a nem létező jogommal éltem is. Így Kósának ezért is felelnie kell egy peres eljárás során. És természetesen azért is, mert a vele éveken át igen jó kapcsolatban lévő ’örökösnőről’ ország-világ előtt azt állította, hogy a bíróság csalásért elítélte, ami szintén nem felel meg a valóságnak.”
Helmeczy végezetül elmondta a Hírklikknek, hogy nem akar ugyan üzengetni Kósának a sajtón keresztül, de annyit azért mégis mondana, hogy „kíváncsian várom, miként fogja megmagyarázni a bírósági tárgyalóteremben Kósa azokat a valótlanságokat, amelyek egyértelműen törvénybe ütköznek és személyiségi jogokat sértenek."
