Kövér László: növelni kell a szülőföld megtartó erejét

A Nógrád Megyei Önkormányzat a XV. Nógrádi Megyenap alkalmából tartott ünnepi közgyűlést.

A rendezvényen Kövér László kifejtette: statisztikai adatok szerint 1990 óta a tágan értelmezett Kelet- és Közép-Európából 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló hagyta el szülőföldjét a máshol megszerezhető magasabb munkajövedelmek miatt.

A házelnök hangsúlyozta: az előttünk álló időkben a politika egyik legfontosabb eredményességi mércéje az lesz, hogy mennyire tudja növelni a szülőföld gazdasági megtartó erejét, mennyire tudja elérni, hogy pénzügyi értelemben is racionálissá váljon visszatérni azoknak, akik elmentek, és maradni azoknak, akik fontolgatják a távozást.

Kövér László hozzátette, a Világbank becslései szerint 2050-ig további 20 millió munkavállaló távozhat Nyugatra. Mint mondta, ez a nyugat-európai „kannibál munkaerő-politika" szakértői becslések szerint legkevesebb ezermilliárd eurójába került a keleti országoknak és adófizetőiknek, ennyi közpénzbe került kiképezni a hazájukat elhagyókat.

„Ezen valóság ismeretében minden Kelet- és Közép-európai uniós tagállamnak és polgáraiknak joguk van önérzetesnek lenni akkor, amikor Brüsszel zsarolja őket az uniós támogatásoknak mondott pénzekkel vagy a világjárvány utáni helyreállítást célzó hitelekkel" – fogalmazott.

Kiemelte: a szülőföld megtartó ereje nem csak gazdasági kérdés, és emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2020. június 4-én elfogadott határozatában kezdeményezi, hogy a szülőföld otthonosságának megőrzéséhez, illetve az anyanyelvhez és a nemzeti kultúrához való jog képezze tartalmát egy új emberi jognak, a nemzeti önazonossághoz való jognak, és ezt emeljük az egyetemes emberi jogok részévé.

Kövér László Salgótarjánban kifejtette: a nógrádi megyenap a palóc szülőföld szeretetének napja is, és ezt a napot a Rákóczi-szabadságharc alatt tartott 1705-ös szécsényi országgyűlésre emlékezve is ünnepeljük.

Akkor Nógrádra figyelt az egész nemzet – mondta, hozzátéve: a térség fontos szerepet játszott 1920-ban is, amikor az országgal együtt Nógrádot is megcsonkították. Elvesztette közlekedési és gazdasági kapcsolatainak nagy részét, az ország közepéből az ország egyik sarkává vált. De az életképtelenségre szánt Magyarország helyreállításában a korabeli nógrádiak is példát mutattak – hangoztatta.

Kövér László beszéde végén úgy fogalmazott, „Ha kiállunk önmagunkért és mindazokért, akikkel összetartozunk, ha kitartunk nyelvünk és kultúránk, hitünk és szülőföldünk mellett, ha nem engedjük, hogy újra távoli birodalmi központokban döntsenek a sorsunkról, ha nem engedjük, hogy visszatérjenek a hatalomba azok, akik egyszer már tönkretették hazánkat, akkor biztosítani tudjuk, hogy a bizonytalanságokkal terhelt nagyvilágban és Európában Magyarország fejlődő, a magyar nemzet pedig lélekszámban és lélekben egyaránt gyarapodó pályán maradjon."

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a magyarság a szabadság, és az önfeláldozástól sem félő függetlenség népe, a nógrádiak pedig igencsak részt vállaltak az áldozatokból.    

A példaként említette az 1956. december 8-i sortüzet, hozzátéve, hogy a helyszín ma már történelmi emlékhely, örök mementó.

A József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében tartott ünnepi közgyűlésen részt vett házigazdaként Fekete Zsolt (Salgótarján, Szeretem! Egyesület - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere, Becsó Károly, Balla Mihály és Becsó Zsolt, a megye fideszes országgyűlési képviselői, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, és Csúz Péter, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat elnöki megbízottja is.