Közös március 15-i videót készített az ellenzék
Közös videoüzenetben emlékezett meg március 15-ről hét ellenzéki párt. A résztvevők korábban közös demonstrációt terveztek, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt lemondták.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte a kormányát. Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának – mondta.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust. A feladat ma ugyanaz, le kell bontani azt a rendszert, ami nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, „agyonadóztatja” a magyarokat, leépíti a jogállamot, „gyűlöletbe taszít” a szolidaritás helyett – mondta. Jakab szerint nincs rajtuk „se vörös mellény, se nyilas gatya”, csak nemzetiszínű kokárda, mert bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.
Hadházy Ákos arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett. A 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a „velejéig korrupt, hazug” rendszert – mondta.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondta, 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe. Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje – hangsúlyozta. Egy maroknyi fiatal a szabadságáért küzdő tömeg élére állt, és néhány hónap múlva az egész ország csatlakozott hozzájuk. Az ő példájuk motiválja a Momentumot és „az ő példájuk lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk” – mondta.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt hangsúlyozta, hogy március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. Az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt, nem tudják megtenni. Nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért – mondta. A nagy küzdelemben, hogy „újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként, részletkérdésekről másként gondolkodunk” – mondta Gyurcsány arra kérve az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.
Kendernay János, az LMP elnöke ,12 pontba szedve fogalmazta meg a pártja követeléseit. A klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.
Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, az önkormányzati választás során, Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával zsarnokkal”. A mai márciusi ifjak pontosan értik a korszak legfontosabb kihívásait, a mai márciusi ifjak azok a tízen- és huszonévesek, akik klímatüntetéseket szerveznek, akik követelik, hogy a jövő fenntartható, zöld és szociális legyen – mondta. A Párbeszéd ilyen zöld fordulatot akar, és az is létfontosságú, hogy a „demokratikus ellenzék” erői a közös utat és a közös cselekvés lehetőségét keressék – mondta.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.
