Kunhalmi Ágnes: ezt a csatát nekünk kell megvívnunk, ez a mi küzdelmünk!

Millei Ilona 2021. július 1. 15:28 2021. júl. 1. 15:28

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely, és a szocialisták társelnöke, Kunhalmi Ágnes a közelmúltban az európai szocialisták csúcstalálkozóján járt Berlinben. A Covid óta először ültek össze a baloldali európai vezetők. A konferencia legfontosabb megállapítása: az, hogy a Covid-válságra az EU nem megszorításokkal, hanem pénzbőséggel válaszolt nagyon nagy mértékben az európai szocialistáknak, és annak a szociális Európa-víziónak köszönhető, amit az MSZP is zászlajára tűzött. Ha az EU visszatérne a megszorító politikához, akkor Kelet-Közép-Európában 30-50 évig fennállna a fasizálódás veszélye, s ez lenne a helyzet egyes nyugat-európai országokban is, mint például Olaszországban. A másik igen fontos megállapítás az volt, hogy Európában széles körű demokratikus politikai irányzatokat, zöldeket, liberálisokat, szociáldemokratákat kell összefogni, és kiegyezésre bírni – mint Magyarországon –, azért, hogy a jobboldallal szemben eredményesen fel tudjanak lépni. A konferencián elhangzottakról Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke lebbentette föl a fátylat. Megtudtuk tőle azt is: előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Aléxisz Cíprasz, volt görög miniszterelnök Magyarországra jöjjön a szocialisták mellett kampányolni. Az ő jóléti társadalmakat megtartó, és újraépítő baloldali politikája, valamint korábbi küzdelmei miatt Európa ikonjává vált, mert szembehelyezkedett a tőke kizárólagosan a profitnövelésre irányuló működésével a jóléti rendszerek rovására. Bár az európai szocialisták támogatására számíthatunk, az MSZP tisztában van azzal, hogy „Magyarországon nekünk, magyaroknak kell megnyernünk a választást, ezt a csatát nekünk kell megvívnunk. Ez a mi küzdelmünk!”

Milyen konferencia volt ez,  és kik vettek részt rajta?

Ez az Európai Szocialisták Pártja, a PES, az európai szocialista miniszterelnökök és pártelnökök nagy találkozója volt. A Covid óta először ültek össze a baloldali európai vezetők. Sokan voltunk, ott volt többek között Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke, Robert Abela, Málta miniszterelnöke, Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa, Nicolas Schmit, az EU szociális biztosa, valamint más, volt és jelenlegi biztosok, és minden országból szocialista pártelnökök. Budapestről, Magyarországról a szocialista párt egyik társelnökeként én vettem részt rajta, és vittem magammal miniszterelnök-jelöltünket, Karácsony Gergelyt is. Ő találkozott többek között Olaf Scholz-cal, német alkancellár-pénzügyminiszterrel, a szociáldemokraták (SPD) kancellár-jelöltjével. Náluk szeptember 26-án tartják a parlamenti választásokat, ami nagyon érdekes lesz, mert Angela Merkel nem indul újra. A zöldek kancellár-jelöltje Annalena Baerbock, a CDU-CSU-é Armin Laschet, a szociáldemokratáké pedig Olaf Scholz. Nagy verseny várható, és nagyon fontos, hogy jól szerepeljenek a szocialisták.

Mi volt a konferencia legfontosabb megállapítása?

Az, amit baloldali vezetőkként megállapítottunk, hogy a 2008-2009-es válság után most, a világjárvány okozta gazdasági válságra az Európai Unió végre nem megszorító intézkedésekkel, hanem sokkal inkább pénzbőséggel válaszolt. Ami igen nagy mértékben az európai szocialistáknak, a mi természetes pártcsaládunknak köszönhető, és annak a szociális Európa-víziónak, amit mi ugyancsak zászlónkra tűzünk. 

Ön is beszédet mondott ezen a konferencián…

Igen, beszédemben a megszorítások negatív hatása mellett, másik nagyon fontos kérdésként azt hangsúlyoztam, hogy a demokratikus erők széles körű összefogására van szükség egész Európában, s ezen belül Magyarországon is. Nem csak magyar jelenség, hogy nagyon széles pártspektrumnak kell összefognia azért, hogy a szélsőjobbra tolódott Fidesszel szemben eredményeket tudjunk elérni. Tehát maga a jelenség nem ismeretlen Európában, több országban van így. Például Spanyolországban, ahogy ezt a spanyol miniszterelnök is megerősítette, aki a Podemostól elkezdve, a balközépig sokféle típusú pártot fog össze. De vannak más ilyen európai országok is, mint például Finnország és Dánia. A hazai baloldal helyzete, annak háttere egyébként nagyban az európai baloldal helyzetében gyökerezik. 

Ön a beszédében megemlítette azt is, hogy a nagy válság idején a megszorító politika verte szét a hazai baloldal, az MSZP szavazótáborát…

Így van. Azt mondtam el, hogy a 2008/09-es válság megszorító politikáját – amit többek között az EU különböző intézményei kényszerítettek ránk – a szocialistáknak kellett végrehajtaniuk, és ez tulajdonképpen szétverte az MSZP szavazóbázisát. Ez pedig igen nagy versenyképtelenséget okoz egyébként egy nagyon egységes Fidesz táborral szemben. Ha ehhez a megszorító politikához visszatér az EU, akkor Kelet-Közép-Európa 30-50 évre fasizálódhat. Még Nyugat-Európa egyes országai is, mint például Olaszország, ahol Salvini, Orbán Viktor nagy barátja nagyon erőteljesen törekszik a hatalom megszerzésére. Pont ezért figyel ma mindenki Olaszországban a Draghi egységkormányra, arra, hogy megszorító fiskális politikát kényszerítenek-e rájuk, vagy marad-e a jóléti társadalom fenntartása. Mert a döntő probléma – és ezt is hangsúlyoztam a beszédemben –, hogyha a jóléti rendszereket leépítjük, ha az emberek nem érzik azt a demokráciában, hogy szociálisan támogatják őket akkor, amikor probléma és baj van, ha nem érzik azt, hogyha válság van, akkor az állam segít rajtuk, viszont azt érzékelik, hogy az állam csak a tőke érdekeit szolgálja ki, akkor el fognak fordulni a demokráciától. Az, hogy ma a szélsőjobb, az új jobb oldal, Kaczyński, Morawiecki, Salvini és Le Pen-ék – bár ők most a regionális választáson a feltételezettnél gyengébben szerepeltek, és még így is túllépték a 20 százalékot – ennyire előre tudtak törni, azt mutatja, hogy a veszély európai, (főleg magyar) szinten nem múlt el. Ám a gyökere az, hogy az elmúlt évtizedekben többek között a jobboldali neoliberális politika miatt a jóléti rendszereket nagyon sok helyen leépítették. De mi akkor is azt mondjuk, hogy széles társadalmi irányzatokat – tömegeket, zöldeket, liberálisokat, szociáldemokratákat – kell összefogni, és kiegyezésre bírni azért, hogy ezzel a jobboldallal szemben eredményesen fel tudjunk lépni.

Megkerülhető volt a konferencián a pedofil törvény kapcsán a „magyar kérdés”?

Nemhogy megkerülhető nem volt, de a PES elfogadott egy nyilatkozatot is, amelyben elítélik azt, amit Orbán Viktor csinált. Az európai baloldali vezetők egyébként teljesen tisztában vannak azzal, hogy miről szól, miért és milyen kirekesztő ez a történet. Amire még felhívtam a figyelmet, hogy tévednek azok, akik esetleg azt hinnék, hogy Orbán Viktor nem érti az európai értékeket, vagy nem érti az európai demokráciát. (Ezeket a hangokat sajnos Magyarországon is sokszor hallom politikus társaktól, politológusoktól.)  Nagyon is érti az európai értékeket, nagyon is érti az európai demokráciát, tudatosan provokálja az Európai Uniót. Ez a törvény igazából még csak nem is a pedofilokról, még csak nem is a melegekről szól, hanem ennek más politikai funkciója is van. A belföldi funkciója az, hogy összetartsa a saját táborát, továbbá lehetőleg megossza az ellenzék táborát, szavazóbázisát és pártjait, és a harmadik, ami nagyon fontos az pedig az, hogy az európai szinten is híveket gyűjt a saját eszmerendszere köré. Mivel a Néppártból távoznia kellett, ezért neki egy teljesen új pártcsaládot kell építenie a társaival együtt. Amikor 17 ország elutasítja a pedofil törvényt, akkor sokan félreértik a helyzetet, azt gondolják, hogy Orbánnak már nincsenek elvbarátai. Ám ma Orbánnak számos ország szavazói körében – így például Hollandiában, ahol a szélsőjobb a márciusi választáson megelőzte a mérsékelt jobboldalt – egyre szélesebb tábora van. Ez komoly veszélyt jelent az európai demokráciára, ezért sem szabad Orbán politikáját bagatellizálni, vagy úgy beállítani, mint akivel senki sem áll szóba Európában. Ezért köszöntem meg mindenkinek – és ez volt a zárómondat a beszédemben –, minden baloldali vezetőnek, akik nagyon jól fogalmaznak, amikor kritizálják a magyar kormány politikáját, akkor  különbséget tudnak tenni Orbán Viktor és a magyar nép között.  

A magyar ötletekből fogadtak-e meg valamit az európai szocialisták? Volt-e összegzés?

Igen. Az összegzésben majdnem egyhangú egyetértés volt abban, hogy széles összefogás kell, és abban is, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a megszorító politika ne térjen vissza. Ebben még a beszédem után külön is sokan megerősítettek. Az „előre a szociális Európáért”, amely a Magyar Szocialista Pártnak is alapvető irányvonala, jelentős elismerést hozott. Ennek lényege, hogy önmagában egy új köztársaság, egy új alkotmány és egy új társadalom- és gazdaságpolitika nem elegendő, hogy demokratikus, hanem egyben szociálisnak is kell lennie. A kettő csak együtt értelmezhető. Hiszen, ha valamit az elmúlt harminc évben megtapasztalt a magyar társadalom, hogy önmagában a demokrácia és a szociális piacgazdaság tartósan nem képes társadalmi tömegeket megemelni, és megtartani. Tehát egy nagyon erős szociális Magyarország kell, és egy nagyon erős szociális Európa. Ebben minden segítséget megadnak, nagyon szolidárisak velünk. Egyébként az Európai Unió szempontjából a magyar választásokat sorsdöntőnek tartják, de azt is világosan látnunk kell, hogy a magyar választásokat csak a magyarok tudják megnyerni.  Ma az EU a verbális kritikán túl, tovább nem nagyon lép, az Európai Bizottság a 7-es cikkelyt nem is nagyon akarja alkalmazni. Ezért egyébként sok szocialista elnöktől kritikát is kapott. De itt már a pártelnökök voltak a hangadók. 

A választásokra nyújtanak segítséget nekünk?

Természetesen fölajánlották a segítségüket. Nagyon érdekes volt számomra, a volt görög miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz reakciója. Ő külön is hangsúlyozta, hogy szívesen eljönne Magyarországra. Európában, ezen belül Magyarországon is jelentős tábora van annak a baloldali politikának, amit ő képvisel. Még akkor is, ha azt a népszavazást, amely a számára érvényes és eredményes lett, nem vették figyelembe.  Ez a Nyugat ellentmondásossága, amit sokszor elfelejtenek a nyugatbarát hazai politikusok is látni, de ez is hozzátartozik az igazsághoz. Viszont, mivel a jobboldallal szemben nem adta fel a politizálást, pártja most több, mint 30 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Európa ikonjává vált az ő jóléti társadalmakat megtartó, és újraépítő baloldali politikája, mert szembehelyezkedik a tőke kizárólagosan profitnövelésre irányuló működésével, a jóléti rendszer rovására. Nyitott volt irányunkba, hiszen nagyon jó néven vette azt, amiről beszéltem, a szociális Európa elemeit, a jóléti rendszerek visszaépítését. Egyébként több miniszterelnökkel is tárgyalás folyik arról, hogy megszólaljanak kampányunkban, de mi alapvetően tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon nekünk, magyaroknak kell megnyernünk ezt a választást, ezt a csatát nekünk kell megvívnunk. Ez a mi küzdelmünk!