„Küzdünk a kompenzációért és állva halunk meg”
Immár bizonyossá vált, hogy Budapest összesen 31,5 milliárd forint bevételtől esik el az idén a helyi iparűzési adó kormány általi megfelezése miatt, ebből 17 milliárd a fővárosi, a maradék pedig a kerületi önkormányzatokat sújtja – tudtuk meg Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől. A katásokat nem számítva (nekik automatikusan jár a felezés), az adózó cégek közel 40 százaléka kérvényezte a mérséklést. Sokan ugyanakkor – segítendő a fővárost – inkább fizetnék a teljes adót, ők egy külön számlaszámra küldhetik pénzt – mutatjuk a számlaszámot is.
A fővárosban 73 970 adózó kérte és kapta meg a helyi iparűzési adómérséklést – tudtuk meg Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől. Ez nem egészen 40 százaléka azoknak az adózóknak akiknek Karácsony Gergely még februárban levelet írt, amiben a többi között azt kérte a budapesti vállalkozásoktól, hogy „aki teheti, akit nem terhel komolyabban ez az adónem, akit nem sodort nagy bajba a gazdasági válság, akinek a vállalkozását nem veszélyezteti az iparűzési adó befizetése, az továbbra is támogassa ezzel a befizetéssel az önkormányzatokat”, azaz ne kérje nyilatkozatban a mérséklését.
A kormány karácsonyi ajándéka volt
A kormány tavaly – karácsonyi ajándék gyanánt – a Magyar Közlöny december 22-én megjelent számában tette közzé a rendeletet, miszerint a válság gazdasági hatásait enyhítendő, kettőről egy százalékra mérsékli a helyi iparűzési adó mértékét. A mérséklést maguknak az adóalanyoknak kell kérniük. A dolog szépséghibája, hogy az ebből adónemből befolyó összeg nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatok bevételét gyarapítja. A lépéssel így két legyet ütöttek egy csapásra: olyan kormányzati (válságkezelő, a vállalkozók terheit mérséklő) lehetőséget kínáltak fel, amellyel a krízis ürügyén már a más módokon eleve kivéreztetett önkormányzatokat sújtották. A kormány persze ügyelt arra, hogy a fideszes települések megkapják a megfelelő kompenzációt ezért is.
Nagy csapás az önkormányzatoknak, kis tétel a vállalkozóknak
Érzékelendő hogy mit jelent ez az önkormányzatokat sújtó kormányzati „gesztus” egy – az intézkedés indokaként váltig hangoztatottan megsegítendő – kis- és középvállalkozás számára, íme egy konkrét példa (amit Karácsony Gergely osztott meg). „Az én cégem 2019-ben 82 024 Ft iparűzési adót fizetett, ezen felül pedig további 4 643 210 Ft egyéb adót. Az iparűzési adó az adóköltségeim kevesebb mint 1,8 százaléka volt... Budapest 2019 évi költségvetésében 284 795 007 000 Ft bevétel szerepelt, ebből 154 980 000 000 Ft az iparűzési adó. Az összes bevétel 54 százaléka...Van valaki, aki elhiszi, hogy az iparűzési adó megfelezése a kisvállalkozások megsegítéséről szól?”
Beszédes számok
Nem tudni, hogy Karácsony üzenetére vagy nem, de sokan nem kérték a mentességet, ugyanakkor mellettük vannak szép számmal olyan cégek is, amelyek – ilyen vagy olyan okból – nem fizetnek HIPA-t, mentességet élveznek, nullásra jöttek ki, stb. – mondta Kiss Ambrus. A végeredmény viszont az, hogy az idei évre elfogadott (még az adó felezését lehetővé tevő kormánydöntés elfogadása előtt rögzített) költségvetésében Budapest 139 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számolt, „persze ebbe mi nem számoltuk bele, hogy a kormány ebből az adóbevételből fog majd jótékonykodni”, ami 17 milliárd forint kiesését jelenti a fővárosi önkormányzat számára. Pedig már elve a működésére fordítható tartalékok teljes felhasználásával készült a büdzsé. Ha nem kapnak kompenzációt, akkor november végére a főváros fizetésképtelenné válik – húzta alá a főpolgármester-helyettes.
Nem kellett a kompromisszum a kormánynak
A kormány „jóindulatának” jeleként leseperte az asztalról a fővárosi kezdeményezést, hogy a válság idejére vezessenek be egy, a jelenlegitől eltérő társadalmi újraelosztást, aminek lényege: fizessenek a tehetősebbek, azok, akik nyertesei a válságnak. Ők – egy átmeneti időre – nem 2, hanem 2,5 százalékos helyi iparűzési adót fizetnének – a javaslat szerint. Merthogy vannak a válságnak nyertesei, ez a GDP adatokból is látszik – mondja Kiss Ambrus: a kereskedelem, az info-kommunikáció és a pénzügyi-biztosítási ágazatokban még sikerült is növekedést elérni 2019-hez képest. „A társadalmi és politikai igazságosság szempontjából elvárható lett volna, hogy a nyertesek nagyobb részt vállaljanak a teherből, de a kormánynak ez nem felelt meg” – mondta.
Nem tudják pótolni
Más adóneme, amiből esetleg a kieső milliárdokat pótolni lehetne, a fővárosnak pedig nincs. Legfeljebb „a Margitszigeten vethetünk ki építményadót, de az ott lévő két épületre meg is tesszük”.
A másik lehetőség – amivel amúgy a kormány él is –, a hitelfelvétel. De az önkormányzatok nem vehetnek fel működési hitelt, a fejlesztési hitelhez pedig kormányjóváhagyás kell. „Persze működési hitelre sem lenne szükségünk, a kormány ugyanis megtehetné, hogy kompenzálja az elvett pénzeket, de ezt nem teszi meg” – mutat rá a főpolgármester-helyettes. S hogy mit csinálhatnak ebben a helyzetben? „Küzdünk a kompenzációért és állva halunk meg” – mondta.
Van lehetőség segíteni
Ugyanakkor vannak olyan cégek, amelyek nem kívánnak élni a lehetőséggel, és inkább befizetnék a főváros számára a kormány jóvoltából Budapest kárára a zsebükben hagyott pénzt. Többen eleve nem kérték a mérséklést, ám ezt nem tehették meg a katások, akiknek automatikusan küldik ki a feleakkora összegről (egy évben két részletben az idén csak 25 ezer forintra rúgó) a számlát. Számukra – és azok számára, akik szeretnék közvetlenül támogatni Budapest közszolgálatatásainak a biztosítását, azt a következő számlaszámon tehetik meg: 11784009-15490012-1174009.
