Lakhatásra és étkezésre költjük a legtöbbet
Az elmúlt tíz év során lassan, de folyamatosan nőttek a magyar háztartások élelmiszerre fordított kiadásai, a több mint 18 százalékos aránnyal bőven az uniós átlag fölött vagyunk – írja a 24.hu a EuroStat friss statisztikája alapján.
Romániát nem tudjuk megközelíteni, ott kiadásaik 27,8 százalékát költötték élelmiszerre 2018-ban, miközben
az uniós átlag 12,1 százalék.
A második helyen álló Litvániában 20,9 százalék lett az arány, őket követi Észtország (19,6 százalék), Bulgária (19,1 százalék), Horvátország (18,8 százalék), majd Magyarország (18,1 százalék)
Miközben az Európai Unió legtöbb tagországában az élelmiszerre fordított összeg 2008 és 2018 között csökkent, Magyarországon – Csehországhoz, Szlovákiához és Hollandiához hasonlóan – nőtt.
A magyar háztartások 2008-ban a ráfordításaik 17,3 százalékát költötték ételre, ez emelkedett 2018-ra 18,1 százalékra.
Az is kiderült, hogy a háztartások a kiadásaik 18,1 százalékát költik lakhatásra (albérlet, víz, villany, gáz). A közlekedési költségek aránya 13,7 százalék. Minden más 10 százalék alatt van a háztartások költéseiben. A legalacsonyabb arány az oktatásé (1,6 százalék), de kommunikációra (3,3 százalék) és ruházkodásra sem költünk túl sokat (3,7 százalék).
Romániában ugyanezek a számok 2,1 százalék, 4,1 és 3,5 százalék.
A szomszédos Ausztriában a kiadásoknak kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, miközben a lakhatás több mint 22 százalékot visz el. Az osztrákok ugyanakkor a kiadásaik több mint negyedét fordítják szórakozásra és éttermekre. Az ingatlan-fenntartásra 23,6 százalékot költenek Németországban is, de az élelmiszer itt ugyancsak kevesebb mint 11 százalékkal szerepel.
