Lassan már a külföldieket kell megvédeni a magyaroktól a határzárral
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a koronavírus második, egyre erősödő hullámában bírálatok össztüzébe került. Bár szeptemberben lezárta a határokat, de az erősödő bírálatok ellenére, nem vezet be keményebb intézkedéseket – írta honlapján a France 24, amely a francia AFP hírügynökség jelentését közölte. A múlt hónapban egy úgynevezett ’nemzeti konzultációra’ hivatkozva kijelentette, hogy a magyar emberek a működést, valamint a gazdaság és az életek megvédését akarják. A megszólaltatott Hadházy Ákos szerint, Orbán érzi, hogy a következő választásba kerülhet neki, ha összeomlik a gazdaság, és a konzultációra hivatkozva – mivel az emberek elutasították a maszkviselést és a lezárásokat –, Orbán próbálhatja „mosni kezeit” minden egészségügyi áldozattal kapcsolatban.
A France 24 felidézte, hogy a tavaszi hullámban Magyarországon viszonylag csekély volt a fertőzések és az áldozatok száma, de októberben többen haltak meg, mint az előző négy hónapban összesen. Az illetékes európai hatóság (ECDC) heti átlagolt adatai szerint, október 19-én Csehország és Románia után Magyarországon regisztrálták a harmadik legmagasabb számot az unióban egymillió lakosra.
Ennek oka a kormány politikájának változásában és a lakosság engedékenységében keresendő – a szakértők szerint. Idézte a cikk Merkely Bélát, aki a múlt héten újságíróknak kifejtette: az első ijedtség után, a második hullám nem váltott ki félelmet alakosságban, ezért sokkal kevésbé fegyelmezett magatartást tanúsított.
Orbán bírálói szerint, a nyári üzenetek nem voltak elég szigorúak egyebek között a maszkviselés, a tömeges összejövetelek kerülése és a külföldi utazások mellőzése tekintetében. „Egy minisztert az Adrián láttak egy jachton, míg a Fidesz szóvivője egy általa szervezett nagy nyári partin kapta el a fertőzést, legutóbb pedig Varga Judit jelentette be, hogy pozitív lett a tesztje".
Orbán a második hullám miatt – akárcsak márciusban – a külföldieket hibáztatta: akkor iráni diákokat tettek felelőssé a járvány megjelenéséért. Szeptemberben – kevés kivétellel – a nem Magyarországon élők beutazását tiltotta meg a nacionalista kormányfő. Alig néhány héttel később, azonban német és spanyol szurkolók ezrei utazhattak be egy kísérletnek tekintett Szuperkupa meccsre.
Orbán, noha sok vád érte a járvány kaotikus kezeléséért, a tavaszi hullámtól eltérően, elzárkózott a keményebb intézkedések bevezetésétől. Tavasszal szükségállapotot vezetett be, ezzel aggodalmat keltett, hogy tekintélyelvű hatalommegragadásra tör, de júniusban helyreállt a törvényhozás, és lazítottak a szabályokon. A múlt hónapban egy úgynevezett ’nemzeti konzultációra’ hivatkozva, kijelentette, hogy a magyar emberek a működést, valamint a gazdaság és az életek megvédését akarják. Az ilyen konzultációkat, amelyek a magyar kormány kedvelt eszközei, sok bírálat érte a módszertan átláthatatlan volta miatt.
A magyar GDP a második negyedben a visegrádi országok között a legnagyobb mértékben, 13,6 százalékkal esett.
Az AFP Hadházy Ákost idézte, aki azt mondta: Orbán érzi, a következő választásba kerülhet neki, ha összeomlik a gazdaság, és a konzultációra hivatkozva – mivel az emberek elutasították a maszkviselést és a lezárásokat, Orbán próbálhatja „mosni kezeit” minden egészségügyi áldozattal kapcsolatban. Orbán ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy a kórházak, amelyeket tavasszal utasítottak arra, hogy sok nem covidos beteget küldjenek haza, most fel vannak készülve a betegek számának emelkedésére. Vásárolt a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet, és megduplázta az orvosok fizetését az 1990 óta legnagyobb emelésben. Az emelést azonban kötelező átvezénylésekhez és a különmunkára szóló új előírásokkal kötötték össze, ezért az orvosi kamara aggódik, hogy mindez még súlyosbíthatja a sok éve tartó agyelszívási folyamat következményeit.
A tanárok is kifejezték, hogy egyre inkább aggódnak az iskolák szeptemberi újbóli megnyitása óta. A PDSZ felmérése szerint, tíz tanár közül több mint hat fél attól, hogy elkapja a fertőzést. A szervezet a múlt héten tucatnyi példát idézett arra, hogy a tanárokat kötelezik a munkára, noha az osztályokban enyhe tünetekkel rendelkező fertőzött gyerekek vannak. Nem szeparálják sem a kontaktokat, sem a tanárokat, és nem tájékoztatják sem a szülőket, sem a tanárokat.
A hírügynökség Falus Ferenc volt tiszti főorvost is idézte, aki kifejtette: a hatóságok elmulasztották, hogy a nyáron kiépítsenek egy gyors, vagy könnyen elérhető tesztelési rendszert, vagy kontakt-követő megoldásokat. Az ECDC adatai szerint az EU-ban kizárólag Bulgáriában végeznek kevesebb tesztet, mint Magyarországon. Egy neve mellőzését kérő budapesti orvos elmondta az AFP-nek: a fertőzöttségi adatoknak kevés közük van a valósághoz. Októberben a kötelezően előírt házi karanténban lévők száma kevesebb volt, mint az aktív fertőzötteké. Falus Ferenc szerint, „a határok lezárása hamarosan arról szól majd, hogy a külföldieket megvédjék a magyaroktól és nem fordítva”.
