Lázadnak a szegediek, nem kérnek az egyetem fideszes modellváltásából
A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények alapján, Szeged lakosságának elsöprő többsége nem támogatja a város nagy múltú egyetemének modellváltását és nem kérnek a fideszes kuratóriumból sem.
Szeged igazi egyetemi város, az oktatókon, kutatókon és más munkavállalókon kívül is sokak megélhetése függ az intézménytől. Vendéglátóhelyek, boltok, a diákok kiszolgálására szakosodott különböző üzletek épülnek rá az SZTE-re.
Azonban az eredmények alapján úgy tűnik, hogy sem az egyetemi polgárságot, sem a város lakosságát nem sikerült meggyőznie Rovó László rektornak arról, hogy közülük bárki is jól járna a modellváltással.
A szeged.hu beszámolója szerint, arra kérdésre, hogy egyetértenek-e az egyetem alapítványi tulajdonba helyezésével, a szegediek 63 százaléka nemlegesen válaszolt.
Az átalakítást alig 20 százalékuk támogatja csak, míg 16 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Még nagyobb többség, mintegy 70 százalék (!) utasította el, hogy az egyetemhez tartozó, attól elválaszthatatlan klinikák és kórházak alapítványi tulajdonba kerüljenek. Csak 16 százalék támogatna egy ilyen átalakítást.
Hasonlóan nagy arányban mondtak nemet a szegediek Nemesi Pálra és Novák Katalinra: 68 százalékuk nem szeretné, hogy a két kormánypárti kuratóriumi tagként befolyást szerezzen az egyetem fölött.
Különösen kellemetlen ez az eredmény a nemrégiben kormánybiztossá kinevezett Nemesi Pálnak, hiszen csak 19 százalék látná őt szívesen az egyetem élén. Ez azt jelenti, hogy még azok sem örülnének a kinevezésének, akik a polgármester-választáson rá szavaztak – hiszen ott ennél jobb eredményt ért el.
A szegediek 74 százaléka úgy gondolja, hogy a város vezetésének meg kell védenie az egyetemi dolgozók érdekeit. Ebben az ügyben a legnagyobb tehát az egyetértés a város lakosai között, és ennél a kérdésnél volt a legalacsonyabb a válaszmegtagadók aránya is.
A felmérést az Európai Polgár Közhasznú Alapítvány készíttette a város felnőtt lakosságának körében, 500 fős reprezentatív mintán, személyes lekérdezéssel, a járványvédelmi szabályok betartása mellett. Az adatfelvétel február 4. és 6. között zajlott.
