Lendületes pótcselekvés szocialista módra
T/6475. számon június 12-én 12 óra 41 perckor törvényjavaslatot nyújtott be az MSZP volt elnöke (Molnár Gyula) „Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról” címmel, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény és A büntető eljárásról 2017. évi XC. törvény módosítását célozza. A tervezetet a későbbiekben az Igazságügyi Bizottság tárgyalja, amelynek Molnár Gyula nem tagja.
A megcélzott törvények jogrendszerünk jelentős alapkövei, ad-hoc jellegű „cibálásuk” nem igazán meggyőző erejű. De ez mind semmi! T/6476 számon (ugyancsak június 12-én 12 óra 41 perckor) Molnár Gyula - az illegális szemétlerakás elleni hatékonyabb fellépés érdekében – törvényjavaslatot nyújtott be és A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény korrekcióját indítványozza.
Ezt az indítványt – a környezetvédelmi érintettség miatt - majd a Fenntartható fejlődés bizottság tűzi napirendre, amelynek a szocialista politikus szintén nem tagja.
Egyik esetben sem térek ki részletesen a normaszövegek tartalmára, illetve az előterjesztett indítványok szakmai illetve kodifikációs színvonalának minősítésére. A jó szándékát nem vitatom, de a javaslat időszerűségét tekintve vannak kétségeim. Ahogy abban sem hiszek, hogy Molnár Gyula javaslata az elkövetkező 2-3 évben törvényerőre emelkedhet, de ezt ő is tudja.
Az MSZP egy évtized alatt kispárttá zsugorodott, ebben elévülhetetlen „érdemei” vannak a párt vezetőinek, így korábbi elnökeinek is. Készülve az őszi önkormányzati választásokra a volt (és a jelenlegi) elnököknek egyetlen feladata van: tolni ennek a jobb sorsra érdemes közösség szekerét.
Mesterházy, Tóbiás és Molnár urak tehát ne magánszámokkal lépjenek fel (egyébként esély nélkül) a parlamenti arénában, hanem teljes mellszélességgel támogassák és segítsék a vergődő szocialista pártot.
A jellegtelen, érdektelen és eredménytelen parlamenti alibizések sehova nem vezetnek, és azt a látszatot keltik, hogy az ellenzéki képviselők csak arra játszanak, hogy látszataktivitással fedve a parlamentben lehessenek még három évig. Oszt’ jó napot?
A demokratikus Magyarország egykor mértékadó baloldali pártja most már az életéért, a megmaradásáért küzd. A sok kínnal járó harcban a parlamenti képviselőknek élen kell járniuk, mivel álmegoldásokkal ezt a pártot/közösséget már nem lehet talpra állítani, megmenteni. Ha a továbbra is egyszemélyes beadványokkal „szórakoztatják” a közönséget, akkor a szocikat hamar elérheti az LMP - szindróma. És akkor...
