Lesz-e demonstráció a demonstrációk korlátozása ellen?

A HVG szúrta ki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amely megtiltaná a pártoknak és szervezeteknek a területfoglalást a nemzeti ünnepeken, gyásznapokon bizonyos – a tervezetben egyébként tételesen fel is sorolt – helyszíneken. Főleg belvárosi utcákat és tereket érintene a 24 órás tiltás, mégpedig március 15-én, augusztus 20-án, október 22-23-án, június 4-én (a  Nemzeti Összetartozás Napja), október 6-án, november 4-én (az emlékezés napja), Advent első vasárnapján, és június 16-én ( Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja) – ezek a dokumentum szerint „nem minősülnek mindenki által korlátozás nélkül igénybe vehető, közhasználatra szolgáló közterületnek...ezek a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések célját” szolgáló helyszínek. Nem csak Budapesten akarják ezt előírni, hasonló korlátozásra felhatalmazzák az önkormányzatokat is, azzal az indokkal, hogy egyes településeken is vannak „ilyen hagyományosan ünnepi célra használt területek és időpontok”.

Már magának a törvénynek az indoklása is hazugságra épít – hívja fel  a figyelmet Gulyás Balázs. Hiszen nem csak a „hagyományosan állami ünnepségek színhelyekén használt területeket” vonnák a törvény hatálya alá, hanem olyanokat is, amelyeken az ellenzék szokott demonstrálni. Ilyen a Szabad Sajtó útja, amely civil demonstrációkról volt híres (például a Milla tüntetések színhelye volt) vagy a Bródy Sándor utca vagy a Bem tér (amelyeken idén is demonstráltak az ellenzékiek). „Érdekes módon a Corvin köz nem került fel a listára, mert ott a Fidesz-médiában futtatott Toroczkai-féle új párt tartott az idén gyűlést” – mutatott rá Gulyás. Leszögezte: „Egyértelmű a kettősmérce: nekik lehet, másnak tilos szimbolikus helyszíneken összegyűlni”. Mint fogalmazott: „Ennek van ereje, hiszen nyilván össze lehet kötni a megemlékezést a mai, aktuális mondandóval – ezt a lehetőséget azonban mástól el akarják venni”.

Megkérdeztük, hogy nem tervez-e tiltakozó akciót szervezni, de Gulyás lehűtötte a kedélyeket. Mint mondta, nem hinné, hogy ezzel meg lehetne mozgatni tömegeket. Nem hiszi, hogy sok értelme lenne „látva a Medián felmérésének az eredményeit, illetve azt, hogy nem váltott ki elemi felháborodást még az sem, hogy az Orbán veje elleni nyomozást az ügyészség ’bűncselekmény hiányában’ megszüntette” – szögezte le. Különben sem jó szerinte állandóan hatalmas ellenállást ígérni, mert az sajnos csak akkor járhat sikerrel, amikor van olyan kérdés, amelyet a tömegek is magukénak éreznek. Ezzel együtt is, ha valakinek lenne egy jó akcióötlete, akkor azt támogatná – mondta.

„Nem tudom meddig tűrnek még az emberek” – reagált kérdésünkre, s hozzáfűzte: „nem tudom mi az a pont, az az ügy, amely akár váratlanul kirobbanthatja az ellenállást, a fontos az, hogy addig is megpróbáljunk minél többeket meggyőzni arról, hogy nincs rendben az, ami Magyarországon történik”. Dolgozni kell azon, hogy minél több ellenzéki és független médiumon keresztül eljusson minél több emberhez: sokszor nem igaz az, amit a kormány- és médiája közvetít. Meg kell tanulni olyan nyelven beszélni, amelyet a jelenleg a kormányban bízók is megértenek – fejtette ki. Felvetésünkre, hogy ugyan voltak az áprilisi választások után és azóta is ellenzéki tüntetések, ám ezek egyre kevésbé vonzzák az embereket, akik fásulttá váltak, Gulyás emlékeztetett arra, hogy a választás utáni nagytüntetéseknek voltak eredményei. „A tüntetők követelésének megfelelően az ellenzék azóta minden időközin csak egy jelöltet állított a Fidesszel szemben. Ennek köszönhető, hogy az ellenzék nyerni tudott a XV. kerületben, Balmazújvárosban, Mezőtúron és Szombathelyen is. Van tehát értelme a tüntetéseknek, de sajnos most apró lépésekben kell haladni. Szembe kell néznünk azzal, hogy hosszú évekig kell még küzdenünk. Tenni viszont addig is kell, mert meg kell akadályozni, hogy a jövő májusi EP-választáson a Fidesz európai legitimációt szerezzen autokratikus törekvéseinek.”.