Lomnici-csúcs

Dr. Dávid Ferenc       2020. január 12. 15:43 2020. jan. 12. 15:43

Ifj. Lomnici Zoltán (1980) alkotmányjogász szerint fontos feladat – jó értelemben véve – megnevelni azt az új politikai generációt, akik úgy gondolják, hogy bár Magyarországon választották meg őket magyar emberek, nekik mégis külföldi érdekeket kell vagy szabad képviselniük.

„Nekik meg kell mutatni, hogy csak akkor fognak tudni itthon érvényesülni, ha visszatérnek a gyökereikhez – akik tudnak természetesen. Ebből a szempontból nevesíthetnénk pártokat, de valóban vannak már olyan, egyébként az Európai Parlamentben is képviselettel rendelkező erők, akik mintha teljesen elszakadtak volna – nem csak racionális értelemben, de emocionálisan – a hazájuktól."

Én teljesen egyetértek a Civil Összefogás Fórum (CÖF) rendíthetetlen szóvivőjével: éppen itt az ideje, hogy megkezdődjön az európai hadszíntéren fellépő magyar politikusok oktatása, képzése és átnevelése. És miután a jó pap holtig tanul, a neveletlen nebulókat ne kor szerint osztályozzuk, hanem politikai érettség alapján. A tisztesség azt követeli meg, hogy a minősítést az európai pártcsaládjukban felfüggesztett FIDESZ-KDNP diákjaival kezdjük. Elsősorban azokkal, akiknek politikai és intellektuális teljesítményük nem éri el az elégséges szintet.

Kezdjük mindjárt egy öreg diákkal, Trócsányi Lászó (64) EU-képviselővel. Az ország jogbiztonságára nem ügyelő és vagyoni/gazdasági tekintetben foltos előéletű volt igazságügyi miniszter konkrétan megbukott a brüsszeli kvalifikációs vizsgán, ezért számára indokolt az erkölcs-etika fakultatív tárgy azonnali felvétele.

Rögtön utána, folytassuk egy fiatal tanulólánnyal, aki történetesen most igazságügyi miniszter. Igen, Varga Juditról beszélek (aki egy negyed évszázaddal fiatalabb Trócsányi professzornál), és aki 2009-2018 között politikai tanácsadóként dolgozott az Európai Parlamentben. A fiatalasszony hazajött és a miniszteri bársonyszék elfoglalása óta, tör-zúz szakterületén (például: isztambuli egyezményhez való viszony, a győri kettős gyermekgyilkosság utáni nyilatkozatai stb.). Őt valószínűleg társadalom-lélektani kurzusra íratnám be.

Ne feledkezzünk meg a bölcsész végzettségű, lassan ötven éves Hidvéghi Balázsról sem, aki 1997-től 2008-ig Franciaországban és Belgiumban élt, és akit nagy harc árán sem sikerült betuszkolni az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) alelnöki tisztségébe. A kormányzó párt volt kommunikációs igazgatójaként feledhetetlent alkotott (migránsozás, „sorosozás” stb.), amire Brüsszelben is felfigyeltek. Miután tanult/tájékozott emberről van, valószínűleg elég lenne számára egy politológiai oktatás, esetleg intenzív átképzés.

A végére hagytam a társaság kezelhetetlen és szinte javíthatatlan fenegyerekét. A szigorú osztályfőnök már minden poszton kipróbálta a nevetséges politikai hobót, de a legnagyobb baráti támogatás mellett sem sikerült érett politikust faragnia a hatvanhoz közelítő Deutsch Tamásból. Itt az osztályismétlés lenne indokolt, hiszen „kisdoktori Tomi” lusta és nem igazán gyors észjárású. Viszont minden megbízást elvállal. A legfőbb nevelő tanár jóvoltából, hosszú évek óta fizetett szabadságát tölti Brüsszelben.

Hely és idő hiányában, most befejezem a névsorolvasást, de egy megválaszolatlan kérdés azért maradt bennem. Lomnici doktort milyen szemináriumra írassuk be?