Macron Orbánnak: ha nincs jogállam, nincs euró
Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli és párizsi tudósítója. A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről, A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét.
És tény, hogy a német és a francia vezető 92 órán át olyan párosként lépett fel, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal. Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket. Ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta: „ha nincs jogállam, nincs euró”.
Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárás, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat.
Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő. Orbán tudta, hogy a bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a tanács elé: a bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha nem tud összetoborozni.
Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette, „Deal”.
Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre. „Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán. Tényleg azt mondta: „ellenség”. Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról, de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét, s levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”.
A tanácsban konszenzus szükséges a döntéshez, de nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a bizottságot. A bizottság javaslatát a tanács minősített többséggel fogadja el. Ezt a mondatot úgy is lehet olvasni, mintha egyes esetekre vonatkozna. Ezt a mondatot Michel írta be, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. De a mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a bizottság már 2018-ban is azt javasolta, hogy a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.
Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba, mert Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé. A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy „megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és követi. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek éle van”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el, a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.
