Magára hagyta a kormány a Kádár-kockák lakóit

Magára hagyta a kormány a korszerűsítésre szoruló „Kádár-kockák” és a társasházak lakóit: nem kapnak támogatást – írja a Népszava.

Ha a kormánynak valóban „nagyon fontos a klímavédelem”, ha a kormánynak valóban „kiemelt célja a családok lakhatásának támogatása”, akkor miért hagyták el az energiastratégiából az otthonok energetikai korszerűsítését támogató célzott programot? – idézi a lap Tóth Bertalan Facebook-posztját, amelyben az MSZP elnöke a parlamentben feltett írásbeli kérdéseihez hasonlóan, arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által előzetes szakmai egyeztetésre tavaly szétküldött szöveg még a magánlakások egészének mélyfelújítását tartalmazta.

A kormány energiastratégiájából a szegényebbek maradtak ki

Az anyagban az épületállomány évi 3,3 százalékának renoválását tűzték ki célul. Ebben célzott épületenergetika-felújítási programot vázoltak 1,4 millió vidéki családi házra, ezen belül 1,2 millió „Kádár-kockára”. Vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt helyeztek kilátásba. Harmadrészt 1,4 millió (ebből 0,65 millió távfűtéses) társasházi és lakásszövetkezeti lakás felújításának ösztönzésére vonzó hitel- és úgynevezett esco-típusú megoldások kialakítását ígérték. (Az escók esetében a fogyasztó a megtakarított fogyasztásból törleszti a felújítási hitelt.) Bár a kormány januárban bemutatott új, 2030-ig kitekintő energiastratégiája egyértelműen az előzetesen kiküldött, elsőként a Népszava által bemutatott vitaanyagon nyugodott, a végleges változatból mindez kimaradt – olvasható a cikkben.

Ha nincs pénzed felújításra, fizesd a számlát, és szennyezd a levegőt

A cikk emlékeztet, hogy Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára megfeddte a kérdező újságírót: érvei szerint, a kormány hivatalos álláspontját nem tükröző, így szerinte nem is létező anyagok idézése csak megzavarja a gondolkodást.

Tóth Bertalan idézi Kaderják Péter később, az Indexnek adott nyilatkozatát: az államtitkár azzal indokolta a tervek kihúzását, hogy vannak olyan vidéki lakóházak – akár Kádár-kockák –, amelyek felújítása többe kerülne az épület teljes értékénél. Az MSZP-elnöke szerint ez azt az üzenetet hordozza, hogy ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre, felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt. Ezt teljességgel elfogadhatatlannak ítéli – olvasható az írásban.

A szocialisták elnöke úgy véli, az államnak nem pusztán „közgazdasági” érvek mentén kellene meghatározni egy energiahatékonysági programot, hanem szociális, energiaszegénységi, környezetvédelmi szempontokat is érvényesítenie kellene, mert nem a közlekedés vagy az ipar, hanem a lakosság a legnagyobb felhasználó.

Rámutat, hogy a fogyasztás évről-évre nő, a legtöbb energiát pedig a fűtés emészti fel. Minél kevesebb pénzből gazdálkodik egy háztartás, a kiadások annál nagyobb részét teszik ki az energiára fordított költségek. Ezekben az ingatlanokban sokszor idős, egyedülálló emberek élnek, akiknek a biztonságos megélhetését veszélyeztetik az egyre magasabb fűtési költségek.

Nem elég a nyugdíj a szigetelésre

A szigetelési munkákra és a nyílászárócserére viszont nem elég a nyugdíj, és a pártelnök szerint, részben ezzel is függ össze, hogy az idei télen közel 150 ember fagyott meg, többségük a saját, fűtetlen otthonában. Ráadásul a magyar családok jelentős hányada szeretné energetikai szempontból korszerűsíteni otthonát, csökkenteni rezsiköltségeit, de nincs rá pénze, és számukra a kedvezményes hitelkonstrukciók sem jelentenek segítséget.

Tóth mindezek nyomán, számos kapcsolódó kérdést intézett a különböző szaktárcákhoz. Ebben felhívja a figyelmet, hogy egy „Kádár-kocka”, vagyis egy 1960 és 1980 között épült családi ház fajlagosan kétszer annyi energiát fogyaszt, mint egy panellakás. Ráadásul a hazai lakások kétharmada elhanyagolt. Egy felmérés szerint, a tulajdonosok 90 százaléka úgy véli, a felújítás állami feladat. Szintén felhívja a figyelmet, hogy egy vizesedő, rosszul szigetelt ingatlan téli fűtési költsége 300-500 ezer forint, amit a szociális tűzifaprogram mindössze néhány tízezer forinttal csökkenthet.

A cikk kiemeli, hogy Tóth Bertalan több ponton felhívja a figyelmet a klímavédelem fontosságára vagy a családi lakhatás kiemelt támogatásáról szóló általános kormányzati nyilatkozatok, illetve a valóság és a tettek közötti éles ellentétre. Az MSZP-elnök azt a kérdést is feszegeti, hogy ki húzta ki a tervezetből e fontos pontokat.

Forráshiány, kevés szakember, dráguló építőanyag

A Népszava felidézi a GKI Gazdaságkutató Zrt. negyedévenkénti lakásfelújítási felmérését is, amely szerint, hazánkban – a válsághoz képest – jelentősen erősödött a lakásfelújítási kedv. A 2007-es szintet ugyanakkor még a tavalyi csúcson sem érte el, azóta pedig ismét némiképp alábbhagyott a lendület. A 2007-es felméréskor ugyanis még több mint félmillió háztartás tervezte ingatlana korszerűsítését. 2012-ben számuk 100 ezer alá esett, jelenleg pedig mintegy 435 ezren szeretnének felújítani.

Igény ugyanakkor igencsak lenne a korszerűsítésekre. A KSH legutóbbi lakásfelmérése alapján, legalábbis a mintegy 4,5 millió lakóingatlan kétharmada felújításra szorul. A forráshiány, a lakosság heterogén anyagi teherviselő-képessége ugyanakkor gátat szab a lehetőségeknek. Az építőanyagok ára az elmúlt két évben 20 százalékkal emelkedett, és megfelelő szakembert is csak nehezen és drágábban lehet találni – vélekedett a lapnak Petz Raymund, a GKI igazgatója, megjegyezve: a lakásfelújítók 60 százalékának volt már dolga kontár kivitelezővel.