Magyar korrupciós ügyekről ír a The Economist
Röviden, de annál plasztikusabban ad képet az orbáni korrupcióról, az uniós forrásokkal való visszaélésekről a The Economist brit gazdasági hetilap. A cikk bemutatja az egyik elhíresült esetet, részletesebben foglalkozik (a cégnév megnevezése nélkül) az Elios-botránnyal, s beszámol arról, hogy Orbánék elutasítják a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, a korrupciós vádakat pedig politikai alapúként visszautasítják.
„Mindaddig, amíg a kormány nem teszi közzé az Európai Csalás Elleni Hivatal teljes jelentését, fennmarad a gyanú, hogy leplezni akarja az ügyet” – szögezi le a brit hetilap, amely nagy vonalakban beszámol arról, hogy az OLAF tavaly januárban juttatta el a magyar rendőrségnek azt az aktát, amely szerint a 2011 és 2015 között 43,7 millió eurós uniós forrásból végrehajtott önkormányzati közvilágítási projektnél 35 rendellenességet találtak.
Az Átlátszóra hivatkozva írja a hetilap, hogy abban az időben a projekteket végrehajtó cég Orbán vejének a tulajdonában állt. Novemberben azonban a rendőrség lezárta az ügyet, mondván: nem történt bűncselekmény. Ezzel a dolog véget is ért, hiszen az OLAF-nak csak arra van joga, hogy felhívja a nemzeti hatóságok figyelmét a gyanús ügyekre.
A lap az Elios-ügyet a szintén uniós támogatásokkal visszaélő, jóval kisebb összegű és horderejű csalással szemben kontrasztként állítja be: 22 hónapos börtönbüntetésre ítéltek Magyarországon egy személyt, aki 140 ezer euró unió támogatást nyert el egy rehabilitációs célokat szolgáló víz alatti kutya-futópad gyártására, ám az soha nem készült el. Erre a csalásra is az OLAF hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
A The Economist a két ügyet bemutatva emlékeztet arra, hogy szemben az OLAF-fal, a 2020-ban felálló Európai Ügyészség már rendelkezni fog nyomozati jogkörrel a tagállamokban. A részvétel azonban önkéntes, s Magyarország már kinyilvánította, hogy nem csatlakozik, mivel az igazságszolgáltatáshoz tartozó ügyeket a nemzeti szuverenitás részének tartja, s különben is a korrupciós vádaknak pusztán politikai az alapjuk.
