Magyar-német viszony: továbbra sincs béke az olajfák alatt
„Miért vádolja Magyarország Németországot birodalmi hangvétellel?” – ezzel a címmel közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója, Stephan Löwenstein cikkét arról, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nehezményezte a német hangvételt, és második világháborús eseményeket idézett fel ezzel kapcsolatban.
A vezető német konzervatív lap Gulyást idézi, aki szerint Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta, „fájdalmat akar okozni” Magyarországnak és Lengyelországnak. Gulyás erre azzal válaszolt: „Már megint? Voltak hasonló tapasztalataink a második világháborúban”.
Előzőleg Kovács Zoltán szóvivő érezte késztetve magát, hogy a második világháborús német rémtettekhez hasonlítsa a Magyarország és Lengyelország kiéheztetésére vonatkozó állítólagos német szándékot. „Lényegében a jogállamisági mechanizmusról van szó, amellyel a nyugat-európai tagállamok, és az Európai Parlament többsége a támogatásokat a jogállamiság feltételéhez akarja kötni. A német soros elnökség legutóbb előterjesztetett egy javaslatot, amelyet azonban a mechanizmust követelők túl gyengének látnak, de amely néhány közép-európai ország számára már messze túlmegy az elfogadhatón” – írta a tudósító.
Löwenstein szerint, a kormánykoalícióban résztvevő SPD-politikusok egyes kijelentései valóban irritációkat kelthettek, és ezeket a kijelentéseket a magyar kormány tagjai „egyenesen lelkes felháborodással” fogadták. A szerző ismertette Maas kijelentését, és annak szövegkörnyezetét - amelynek célja egyértelműen a német javaslatot érő bírálatok elleni fellépés volt –, és idézte Katarina Barleyt, az Európai Parlament alelnökét is, aki pedig éppen a mechanizmus szigorúbb megfogalmazását követelte, és azt mondta, hogy „a magyar kormányfőt pénzügyileg ki kell éheztetni, mert szüksége van a pénzre”. „Kovács Zoltán egyenesen odáig ment, hogy Varsó, Sztálingrád és Leningrád második világháborús megostromlásához hasonlította az elhangzottakat”. Tény, hogy az állásfoglalásokat közlő közszolgálati műsorszóró az oldalán a hírt „Barley: Magyarországot és Lengyelországot pénzügyileg kell kiéheztetni” címmel közölte, de később ezt a címet kijavították – írta Löwenstein. Hozzátette: Kovács erre azt állította, hogy az interjú szövegét utólag meghamisították, Varga Judit miniszter pedig a német sajtó szabadságáért kezdett aggódni, noha bárki meghallgathatja az interjú felvételét, és a hamis, hatásvadász cím korrigálása a sajtóban norma. „Más kérdés, hogy a nyilatkozók szóválasztása okos volt-e” – vélekedett a tudósító. Megállapította: Gulyás még egy másik sebbe is beletette az ujját: nevezetesen abba, hogy az SPD magyar testvérpártja a borsodi időközi választáson egy „antiszemitát” jelölt. A szerző emlékeztetett rá, hogy a közös ellenzéki jelölt állítása már többször sikeresnek bizonyult, de ez esetben a közös jelölt a Jobbik párt egyik tagja volt, aki korábban már kitűnt zsidó- és cigányellenes megnyilvánulásokkal. „Amikor ez felvetődött, a baloldali és liberális pártok kitartottak a jelölt mellett, akinek a legesélyesebbnek kellett lennie. A jelölő pártok megelégedtek Bíró utólagos bocsánatkérésével, és kínosan hallgattak Bíró múltjáról. Bíró diszkreditálta az Orbán-ellenes frontot. Ilyen ételemben a borsodi választás még szerencse lehet az ellenzék számára, noha Orbán jelöltjének a győzelme a Fidesz kétharmadát biztosította” – írta Löwenstein.
