Magyarország a második legkorruptabb ország Európában
Az elmúlt hat évben 25 ezer milliárd forint érkezett Magyarországra, de a pénz jó részét ellophatták, hisz a Transparency International ma bemutatott felmérése szerint hazánk a legkorruptabb országok egyike az Európai Unióban.
Újabb két pontot rontott Magyarország a korrupciós érzékelési skálán. A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az országban tovább romlott a korrupcióval szembeni ellenállás. A Transparency International üzletemberek, szakértők körében készített felmérése azt mutatja, hogy hazánk az utolsó helyen végzett a frissen csatlakozott országok körében, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben, az Európai Unió második legkorruptabb országának számít.
Magyarország korrupciós fertőzöttsége a Dél-Afrikai Köztársasággal van azonos szinten, miközben az unióhoz csatlakozása óta folyamatosan nő a korrupciós veszély az országban. A Transparency megállapítása szerint, a legfejlettebb európai országok – Dánia, Franciaország – a legkevésbé korruptak, tehát szoros összefüggés van a közszféra korrupciós kitettsége és a gazdaság fejlettsége között. A közép-európai országok közül Szlovákia mind a nemzeti össztermék növekedésében, mind pedig a korrupció elleni küzdelemben megelőzte hazánkat.
Magyarország gyenge versenyképességét az is magyarázza, hogy a kormányzati döntésekkel szemben, alacsony a jogorvoslat hatékonysága. A „fékek és ellensúlyok” rendszere, vagyis a közhatalom elszámoltathatósága tekintetében a szélsőségesen központosított Magyarország az utolsók közé került. A 2010 óta hatalmon lévő elit uralma tetszhalott állapotba kényszerítette a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézményeket. Az állami intézményrendszer ma már nemcsak a közjó elmozdításában, hanem a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában, hatalmon tartásában és vagyonosodásában is érdekelt.
A Transparency International a jogállami normák érvényesülését is megvizsgálta. A kutatás szerint, az egyszemélyi vezetés alatt álló, hierarchikus felépítésű ügyészi szervezet könnyedén bele tud simulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Hiába a Velencei Bizottság kritikája, a kormány ragaszkodik az ügyészségi szabályozás változatlanságához. A végrehajtó hatalom számára fontos, hogy a legfőbb ügyész senki által nem ellenőrizhető, és nem is korlátozható hatalommal rendelkezzen az ügyészség működése felett.
Ugyanakkor a jelentés azt is elismeri, hogy már nem állítható, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. Erre példa Mengyi Roland egykori kormánypárti képviselő elítéléssel végződő büntetőügye, Simonka György, jelenlegi fideszes parlamenti képviselő bíróság elé állítása, illetve a Boldog István szintén fideszes honatya érintettségét felvető büntetőeljárás. A vádhatóság a kormányzó elithez köthető korrupció egyes eseteiben teszi a dolgát, tétlenségével azonban büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb korrupciós botrányok érintettjeinek.
A bíróságok számos helyzetben igazolták a függetlenség és az autonómia iránti elkötelezettségüket, és számos jel utal arra is, hogy a kormány továbbra sem tett le a bírók kézben tartásáról. A közelmúltban Orbán Viktor kormányfő két esetben is – a gyöngyöspatai oktatási szegregáció ítélettel lezárt ügyében, valamint a börtönviszonyok miatt a fogvatartottaknak fizetendő kártérítések ügyében – a bíróságok döntése ellen foglalt állást. A Transparency Magyarország leszögezi: a bíróságok jogerős, a kormányt elmarasztaló ítélete végrehajtásának megtagadása, illetve az ilyen döntések elleni hangulatkeltés a politika színvonalának precedens nélküli zuhanását vetíti előre.
Mindez az Európai Unió figyelmét sem kerülte el, így Lengyelországot követően, Magyarország lett a második olyan tagállam, amely ellen megindult a 7. cikk szerinti eljárás. Az eljárás eredményeként Magyarország akár súlyos szankciókra is számíthat: a legrosszabb forgatókönyv az, hogy az ország ideiglenesen elveszíti az Európai Tanácsban a szavazati jogot.
Az elmúlt hat évben Magyarország közel 8 ezer milliárd forintot (25 milliárd euró) támogatást kapott az Európai Strukturális és Befektetési Alapokból. Ez éves szinten a magyar GDP négy százalékát teszi ki. Így Magyarország az Európai Unió tagállamai közül második lett az egy főre jutó támogatás rangsorában.
