"Magyarország már a minimális demokráciafeltételnek sem felel meg"
Noha Magyarország már rég nem demokrácia, és a választások sem tisztességesek, az Orbán-rendszert választásokon lehet legyőzni – fogalmaz Labanino Rafael.
A Szabad Európának adott interjúban a politológus (a Konstanzi Egyetem tudományos munkatársa) azt mondta, hogy az ellenzék már teljesítette a minimumfeltételeket, de a mozgósításon múlhat minden. Ha az ellenzék nyer, még akkor is sokáig tarthat lebontani az orbáni rendszert, fideszes győzelem esetén viszont még a konszolidáció is elképzelhetetlen.
Tökéletes demokrácia nem létezik, mindenhol vannak problémák. Nagyon sokféle konfliktushelyzet adódhat. Azt kell nézni, hogy milyen mechanizmusok rendezik ezeket a konfliktusokat. Mennyire vannak bevonva például az érdekvédelmi szervezetek, a szakmai szervezetek és általában az érintettek a jogalkotásba? Mennyire működik a sajtó politikai befolyástól mentesen? Mennyire működnek függetlenül a bíróságok? Mennyire ellenőrizhető a parlamenti munka, mennyi joguk van az ellenzéki pártoknak, számon kérhető-e a kormány? 2010 előtt sem volt jó a helyzet, de azóta lépésről-lépésre zajlik ezeknek a mechanizmusoknak a tudatos leépítése – mondta a politológus.
Példaként említi az alaptörvény elfogadását. Az új alkotmányt állítólag az iPadjén írta Szájer József – aki azóta már kiesett a pikszisből –, aztán pár hónap alatt el is fogadták érdemi egyeztetés nélkül. 2010 és 2012 között ráadásul például az új alkotmányon felül több új törvényt fogadott el az Országgyűlés, mint 2006 és 2010 között. A kormány azóta is rendszeresen egyéni képviselői indítványként nyújt be törvényeket, ami tovább szűkíti a vita lehetőségét.
Az EBESZ megfigyelői – amely egy kormányközi szervezet, tehát mindenféle kormányok a tagjai – már a 2018-as választásról is úgy gondolták, hogy nem volt tisztességes. Azt már kijelenthetjük, hogy a mostani sem lesz az, tehát már a minimális demokráciafeltételnek sem felel meg Magyarország.
A választások nem tisztességesek, mert nem egyenlő feltételekkel indulnak rajta a felek. A kormánypárt végtelen mennyiségű pénzt költ el kampányra, hiába van törvényileg szabályozva, mennyit lehet. Arról nem is beszélve, hogy a sajtó nagyobb része kormánypárti, a közmédia is a kormánypropagandát terjeszti, és a hirdetési piac is erősen korlátozott. A kormánynak tehát sokkal több az erőforrása.
A másik kritérium, hogy szabadok-e a választások. Készültek tanulmányok, amelyek szerint 2018-ban akár öt-hat mandátum is múlhatott azon, hogy a közmunkások a kiszolgáltatott helyzetük miatt a Fideszre szavaztak. Öt-hat mandátumon nagyon sok minden múlhat most. Arról is tudni, hogy önkormányzati, hivatali dolgozókat vezényeltek ki aktivistának korábbi választások alkalmával. Ezek mind megkérdőjelezik a választások szabadságát – mondta Labanino Rafael.
Az ellenzéki győzelemnek az a minimumfeltétele, hogy legyen egy ellenzéki egység; ez mára megszületett Magyarországon. Most az a kérdés, hogyan tudnak tömegtámogatottságot maguk mögé állítani egy nagyon egyenlőtlen versenyben, egy nem tisztességes és részben akár nem is szabad választáson.
Névjegy
Rafael Labanino politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Közép-európai Egyetemen (CEU) diplomázott. 2011 és 2016 között a Berni Egyetem tudományos munkatársa volt, ahol részt vett az 1973–2013-as liberalizációs adatbázis létrehozásában. 2018 óta kutatóként részt vesz „A hiányzó láncszem: A szervezett érdekek vizsgálata a posztkommunista politikaformálásban” nevű projektben, először a frankfurti Goethe Egyetemen, majd 2019 szeptemberétől a Konstanzi Egyetemen.
