Magyarország negatív példa a sajtószabadság világnapján
Tanulságos olvasmány az Amnesty International által – a május 3-i sajtószabadság világnap alkalmából – kiadott közlemény, amely példák során keresztül mutatja be, hogyan akadályozza a vírus elleni védekezést bemutató újságírókat, illetve az azokat érő támadások, akik bírálni merik a kormányaik koronavírussal kapcsolatos intézkedéseit. „Magyarország is szóba kerül: „dermesztő hatással lehet a sajtóra és a forrásokra. Több újságíró is arról számolt be, hogy a kormány járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit bemutató munkájuk miatt, megfenyegették őket és lejárató kampányokat indítottak ellenük” – fogalmaz az AI.
„Nem tudjuk csökkenteni a járvány terjedését, ha az emberek nem jutnak pontos információkhoz. Ijesztő látni, hány olyan kormány van, amely az emberek élete helyett, a saját renoméját igyekszik megóvni” – szögezte le az Amnesty International jogi igazgatója.
„A járvány eleje óta – ekkor kezdte a kínai állam cenzúrázni a járvánnyal kapcsolatos híreket és büntetni a közérdekű bejelentőket – világszerte újságírók kockáztatják az életüket, szabadságukat és munkájukat azért, hogy adott esetben, életmentő információk eljuthassanak az emberekhez” – emlékeztetett Ashfaq Khalfan a közleményben, amely felhívja a figyelmet, hogy a járvánnyal kapcsolatos információk cenzúrázása globális méreteket öltött. Az Amnesty felszólította a hatóságokat, hogy saját egójuk helyett, az egészségüggyel foglalkozzanak.
A világon mindenütt vannak esetek
A május 3-i sajtószabadság világnap alkalmából, a világ minden tájáról gyűjtöttek össze olyan eseteket, amikor a hatóságok a véleménynyilvánítás szabadságát és az információkhoz való hozzáférést korlátozták, ezzel pedig az emberek egészséghez való jogának érvényesülését veszélyeztették – írják. Az egészséghez való jog egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az emberek időben, pontos információkhoz jussanak. Egy világjárvány idején, ezt azt jelenti, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a vírussal és a védekezéssel kapcsolatos információkhoz. Azonban világszerte kormányok vettek őrizetbe újságírókat, akik pont ezeket az információkat osztották meg az emberekkel.
A példák között olvashatók oroszországi, nigeri, egyiptomi, venezuelai, törökországi, indiai, kenyai példa a fenyegetésre. Miként arra is, hogy a koronavírusról tudósító újságírók ellen indultak eljárások – a többi között – Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Szerbiában, Bangladesben, Kambodzsában, Ugandában, Ruandában, Szomáliában és Palesztínában. A közlemény tovább sorolja a konkrét ügyeket, .... végül persze Magyarországgal is foglalkozik, egyik példaként említve a „fake news”-ürügyet a hatalom részéről.
A fake news, mint ürügy
„Magyarországon az Országgyűlés a felhatalmazási törvénnyel – a kormány előterjesztésére – kiegészítette a Büntető törvénykönyv rémhírterjesztésre vonatkozó tényállását. Az új szabályok értelmében, akár öt évre is börtönbe mehet az, aki a védekezés hatékonyságát akadályozó vagy azt meghiúsító valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve állít, híresztel. A homályosan megfogalmazott szabály dermesztő hatással lehet a sajtóra és a forrásokra. Több újságíró is arról számolt be, hogy a kormány járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit bemutató munkájuk miatt, megfenyegették őket és lejáratókampányokat indítottak ellenük – írja.
Nem csak Magyarország jár azonban ezen az úton (megjegyzés: már az is önmagában is sokatmondó, hogy kikkel kerültünk ismét egy platformra ebben): Azerbajdzsánban, Oroszországban, Üzbegisztánban, Kambodzsában, Sri Lankán, Thaiföldön, Tanzániában és több Öböl-menti országban is a járványt ürügyként használva, fogadtak el „fake news” elleni törvényeket. A legtöbb esetben, a hatóságokon múlik, mit tekintenek álhírnek, amely dermesztő hatással van a járvánnyal kapcsolatos közérdekű információk megvitatására – írják.
Aki kíváncsi a konkrét esetekre itt megtalálja azokat.
