Majtényi László a lex-CEU módosításáról: egyik szemem sír és a másik is
Módosítja a kormány a felsőoktatási törvénynek azt a részét, ami a CEU-t távozásra kényszerítette Budapestről – derült ki egy szombati törvénymódosító javaslatból. Csütörtökön arról értesülhettünk, hogy Palkovics miniszter stratégiai megállapodást köt a kínai Fudan Egyetem vezetésével. Hogy van-e összefüggés a két eset között, arról Majtényi Lászlót kérdeztük.
Az idézett, a CEU-t távozásra kényszerítő törvénymódosítást 2017. április 4-én szavazta meg a parlament. Pár héttel ezt követően, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát.
A most benyújtott módosító javaslatban az áll: „az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutató munkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.”
Az új lex-CEU azonban nem befolyásolja már a Közép-európai Egyetem sorsát, mivel közölték: maradnak Bécsben.
Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint mindez semmilyen érdemi változást nem hoz abban a tekintetben, hogy egy, az európai gazdasági térségen kívül alapított egyetem csakis a magyar kormány – mondjuk ki – önkényes döntése alapján működhet Magyarországon. Ugyanis a magyar kormány a törvény elfogadása előtt és ezt követően is kénye-kedve szerint dönthet abban a tekintetben, hogy a tág értelemben vett unión kívüli országban bejegyzett egyetem alapíthat-e önálló felsőoktatási intézményt Magyarországon.
A Palkovics miniszter által előterjesztett és a bajor jogra hivatkozó törvénymódosítás négy feltételt határoz meg. Az első, hogy a képzés egyenértékű legyen a Magyarországon működő felsőoktatási képzés színvonalával. A második, hogy a felvételi követelmények harmóniában legyenek a többi, államilag elismert egyetem felvételi követelményeivel. A következő, hogy az egyetem nemzetközi kormányközi szerződés alapján jöjjön létre. Az utolsó feltétel pedig, hogy az Oktatási Hivatal engedélyezze az egyetem működését – sorolta Majtényi László. A jelen módosítás értelmében is a két utolsó pont figyelembevételével dönthet a külföldi anyaintézmény hazai egyetemének működéséről s „ha úri kedve úgy tartja, megköti a szerződést, ha nincs kedve, nem”.
A volt ombudsman azt is hozzátette, hogy a magyarországi közigazgatási szervek közismerten politikai irányítás alatt állnak, ellentétben a jogállami igazgatási szervekkel. Ennek ismeretében pedig senkinek ne legyen illúziója, hogy az Oktatási Hivatal kinek adja meg a működési engedélyt, kinek nem.
Nem meglepő tehát a törvénymódosítás ellenére sem a CEU éles hangú, de a lényegre tapintó válasza. Ebben közli, hogy nem adják fel a budapesti működésüket, ami alapvetően tudományos és kulturális tevékenység marad a jövőbeni is. De nem óhajtanak teljes kapacitással egyetemként olyan országban működni, „amelyik egyetlen ember, illetőleg ennek az egyetlen embernek a politikai rezsimjének a szeszélye alapján működik” – idézte Majtényi László. Ez a nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy nem kívánnak kiszolgáltatott körülmények között tevékenykedni. Erről Soros György is kiadott egy nyilatkozatot, amely szerint Magyarországon az akadémiai szabadság nem működik, márpedig egy szabad világban alapított egyetem nem működhet olyan országban, amelyben korlátozzák az akadémiai szabadságot. „Véleményem szerint a helyzetre rímel az okos lány klasszikus meséje, aki hozott is, meg nem is. A magyar kormány úgy látszik eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, hogy ne kelljen visszaengedni a CEU-t, aminek az ellehetetlenítése valamiért a magyar kormányfő szívügyének tűnik” – nyilatkozta.
Hogy mindez mennyiben befolyásolhatja a kínai Fudan Egyetem sorsát, arra az előzőekből következően, a kézenfekvő válasz: „ebben a tekintetben is a magyar kormány azt tesz, amit akar”. A magyar kormány pedig gondolhatja úgy – főként, ha nem lesz például túl erős NATO-tiltakozás –, hogy a nemzetközi kormányközi szerződést a Kínai Népköztársasággal és annak ideológiai befolyása alatt álló egyetemének Magyarországra akkreditálásával, ha meg akarja kötni, akkor megköti. „Vagyis az egyik szemünk sír és a másik szemünk is sír. Ráadásul egy olyan világban élünk most, hogy a tudományegyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények alapítványosítása ugyancsak az akadémiai szabadság korlátozásának rémképét vetíti elő” – nyilatkozta a Hírklikknek Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője, volt ombudsman.
