Más bűncselekmény miatt is eljárást kell(ene) indítani Kaleta ellen

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban az ATV-nek nyilatkozva, kitért Kaleta Gábor ügyére, s leszögezte, „A C-típusú átvilágítás során sem fogja senki bevallani, hogy pedofil, hiába kérdez rá az Alkotmányvédelmi Hivatal embere”. Azt is közölte, „Nem zárom ki, hogy szóba kerülhet a C-típusú átvilágítás szigorítása. Ha van annak értelme, hogy ott keresik a problémát, hogy milyen az űrlapja, s azt gondoljuk majd, hogy annak átalakításával előbbre tudunk jutni, akkor igen”

Nem ezt írja elő a szakmai protokoll

A szigorítás egy dolog, de a gond azzal van, hogy az ellenőrzésre, a monitorozásra nagyon komoly erőforrások kellenének – derül ki az általunk a témában megkeresett Tarjányi Péter szavaiból. Mint mondta: amennyire tudja, az ezzel foglalkozó részleg erőforrásai nagyon szűkösek, miközben az ilyen vizsgálat iránti igény óriási, s különösen választások tájékán. 

„Abban Kocsis Máténak igaza van, hogy egy érintett nem fogja a vizsgálat során bevallani, hogy pedofil, de ott azért sántít az érvelése, hogy nem első és egyetlen átvilágításról van szó Kaleta esetében” – mondta a biztonságpolitikai szakértő. A volt nagykövet ugyanis az elmúlt jó 15 évben számos érzékeny tisztséget töltött be, s a C-típusú átvilágításon átesett személyeket – a szakmai protokoll szerint – 3-5 évente le kellett ellenőrizni („a jogosítvány ugyanis lejár”), azaz több nemzetbiztonsági vizsgálton is át kellett esnie. Ám soha nem leplezték őt le.

Többlépcsős az átvilágítás

S hogy valójában hogyan néz ki egy ilyen C-típusú átvilágítás? Erre is rákérdeztünk a szakértőnél, aki felvázolta annak négy fázisát. Előrebocsátotta, hogy többféle vizsgálati típus van, s a C-típusúnál azt szokták kiemelni, hogy az már kitér a delikvens szexuális beállítódására is, de – mondta – nem csak azt vizsgálja, hanem a többi között az illető közvetlen családi kapcsolatait is.

Az első lépés egy többoldalas kérdőív, amit ki kell tölteni, majd azt eljuttatni a hivatalos szervhez, azaz a Belügyminisztérium fennhatósága alatt működő Alkotmányvédelmi Hivatal erre illetékes csoportjához. Ott végigmennek a kitöltött kérdőíven, s a válaszokat elkezdik ellenőrizni. Egy részük bizonyos adatbázisokból egyszerűen lecsekkolható, illetve van lehetőség más szervezetektől is ellenőrzéseket kérni. Ebben a fázisban azt nézik meg, hogy a megadott válaszok egybefésülhetők-e az adatbázisokkal, vagy sem. „Különféle mélységekig mennek le az ellenőrzés során, függően attól, hogy mennyire kiemelt személyt világítanak át” – magyarázta Tarjányi. Példaként említette, hogy egy polgármestert kevésbé mélyen néznek meg, mint mondjuk azt a személyt, aki az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának szemeltek ki. Szúrópróbaszerűen ellenőrzik egyébként a válaszokat, s ha ott valami nem stimmel, akkor jönnek az ellenőrző kérdések. „Rengeteg ember válik ilyen vizsgálat alanyává, s nem lehet mindenkinél a legmélyebbre menni, igaz, ha valaki kiemelt területen dolgozik, akkor más is bevonható a munkába” – mondta. 

Van ám apró betűs rész is

A második fázisban személyes elbeszélgetést folytatnak a vizsgált személlyel. Ennek során – magyarázta Tarjányi – rákérdeznek bizonyos dolgokra, s persze beépítenek egy-két csapdát is.

Ezután következik a környezettanulmány. Ennek során, a lakhelyen kutakodnak az ellenőrök, akik elbeszélgetnek a szomszédokkal, ha van, a házmesterrel. Részben azokat keresik ilyenkor fel, akikről a vizsgálat alá vont személy előre jelezte, hogy velük nyugodtan beszélgessenek el. Ám mellettük másokat is kifaggatnak a vizsgálatot végzők, s ilyenkor személyes furcsaságokra, érdekességekre is rákérdeznek (például devianciára utaló jelekről értesülhetnek az illetékesek).  

S végül, de nem utolsó sorban az „apró betűs” részhez érkezik a vizsgálat, ami „a Kaleta-ügy kapcsán különösen érdekes”. Mint Tarjányi magyarázza: a vizsgált személy eredendően hozzájárul ahhoz, hogy a hivatal a szakszolgálat segítségével bármikor belenézzen a levelezésébe, ellenőrizze a kommunikációját, lehallgassa a telefonját. A szakmai protokoll szerint, 3-5 évente illik szúrópróbaszerűen ezt elvégezni, annál feltétlenül, aki érzékenyen területeken dolgozik, mint Kaleta is.

A sötét web vonzásában

„Ugyanis a pedofília nem olyan, mint egy bolti lopás, amikor alkalom szüli a tolvajt” – magyarázta Tarjányi. „Ez egy folyamatos cselekvő állapot, amiben nagyon tudni kell konspirálni, olyan kapcsolati hálót kell kiépíteni, amelyen keresztül meg lehet szerezni, meg lehet rendelni az anyagokat a sötét weben. A szakértő szerint, azzal még önmagában nincs baj, ha valaki fellép a sötét webre (a visszakövethetetlenség miatt sokan folytatnak ott levelezést, például oknyomozók is), de aki ott szörfözik, annak rá lehet bukkanni a levelezési nyomára, ami után automatikus vizsgálatot „KELL” („sok-sok felkiáltójellel”) indítani.

Amúgy pedig – fűzte hozzá – bűncselekményt követ el, aki a C-típusú vizsgálat során, hamis adatokkal szolgál, azaz hazudik, hiszen bűntetőjogi felelősséget vállal az általa megadott információkért. „Kaleta ezt elkövette, hacsak be nem írta (s azután senkit nem érdekelt), hogy pedofil, de erre a nullához közelít az esély” – mutatott rá. Mint leszögezte: a volt nagykövet ellen emiatt külön feljelentést kell(ene) tenni, azaz egy másik bűnvádi eljárást kell(ene) ellene indítani.