Matolcsy György tíz éve hirdette meg, hogy az EU élére törünk
Matolcsy György tíz éve mutatta be a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Finoman fogalmazva, nem sikerült...
A hvg.hu írta meg, hogy gyakorlatilag semmi sem valósult meg Matolcsy jövendöléséből. A nagy, távlati ígéretek mellett, konkrét lépéseket írtak le akkor, számon kérhető határidőkkel. A GDP-arányos államadósság 2014-re még csak a közelébe sem került annak a 65–70 százalékos szintnek, amit Matolcsyék ígértek, 2018-ra pedig már 50 százalékot jósoltak. 2011-ben még nőtt is az államadósság, 2014-re aztán 75,2 százalékosra csökkent. A Pénzügyminisztérium már úgy számol, hogy mostanra 81,2 százalékosra nőtt az adósság, azaz magasabbra, mint 2011-ben, és 2024-re is csak 72 százalékig megy vissza.
Az államháztartási hiány már 2011-ben lemegy három százalék alá a 2010-es 4,4-ről, 2014-re pedig két százalék alá kerül – ígérték. Nem sikerült rögtön, 2011-ben öt százalék fölé nőtt, utána is csak egyszer, 2016-ban került két százalék alá, de nagy vonalakban csak elértek valami olyasmit, ami nincs túl távol a céltól: 2012 óta ugyan nem mindig csökkent a hiány, de a három százalék alatt maradt, egészen addig, amíg 2020-ban el nem szállt.
300 ezer új munkahely fog létrejönni 2014-re – ez volt az első ciklusra szóló része annak a nagy ígéretnek, hogy 2020-ra egymillió új munkahely jön. 2010 utolsó negyedévében 3,75 millió magyar dolgozott, 2014 végére ebből 4,14 millió lett, vagyis a tervnek ezt a részét sikerült tartani. A tíz év alatt egymilliót nem, 4,5 milliónál van a csúcs, de ismerve a magyar munkaerőpiacot, ez nagyjából az a maximum, amit racionálisan még el lehet várni.
A GDP négy-hat százalékkal fog nőni 2014-re – vállalta Matolcsy. 2014-ben valóban 4,2 százalékos lett a növekedés, de egész biztosan nem úgy, ahogyan az akkori miniszter, mostani jegybankelnök várta: 2012-ben visszazuhantunk recesszióba, és csak 2014-re jutott vissza a GDP oda, ahol 2008-ban volt. Utána viszont beindult a gazdaság, 2017 és 2019 között értük el a négy-hat százalék közötti éves növekedési szintet. Csakhogy nem mindegy, mi okozta a növekedést. A beruházási ráta 17 százalékról 25-re fog nőni három év alatt – állt a tervben. 16,4 százalék lett belőle, azóta pedig tovább csökkent egy kicsivel. Első ránézésre nem tűnhet túlságosan fontosnak, hogy a tervnek ez a része kudarcot vallott, pedig nagyon jól mutatja, hogy most miért nem válságálló a gazdaságunk.
