Meddig és miért késik a magyar helyreállítási pénz?
Sem a magyar helyreállítási tervekkel kapcsolatos brüsszeli kifogásokról, sem pedig az első részlet megérkezésének várható időpontjáról nincs pontos információ. Annyi bizonyos, hogy Budapest és Brüsszel újabb ügyekben keveredett éles konfliktusba.
Bár már két hete lejárt a rendelkezésre álló határidő, mégis csak a napokban erősítette meg az Európai Bizottság, hogy a magyar helyreállítási terv értékelését szeptember 30-ig szeretnék meghosszabbítani. Ezt a brüsszeli testület javasolhatja, az adott tagállamnak pedig el kell fogadnia. A bizottsági szóvivő úgy fogalmazott kedden, hogy Magyarország konstruktívan állt a javaslathoz.
Mindez azonban azt jelenti, hogy az eredetileg két hónapra tervezett értékelési időszak legalább négy és fél hónapig fog tartani – írja az Euronews.
Parkolópályán Magyarország
Az Európai Bizottság értékelése és ajánlása nélkül a tagállamok nem hagyják jóvá a nemzeti tervet, anélkül pedig nem kezdődhetnek meg a kifizetések. Erre a pénzügyminiszterek tanácsa a megfelelő fórum, amely legközelebb szeptember 10-én ül össze – a szeptember 30-ig meghosszabbított magyar dosszié vélhetően nem áll készen eddig. Azt követően azonban – az ülésnaptár szerint – csak november 9-én lesz pénzügyminiszteri tanácsülés. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem lehet rendkívüli ülést tartani – rendkívüli helyzetben.
Az uniós tagállamok többsége azonban már azt várja, hogy megérkezzen a finanszírozás első részlete, amely a teljes összeg 13 százaléka. (Magyarország esetében ez 326 milliárd forintot jelent.) Két részletben már 16 ország nemzeti fejlesztési terve kapta meg a jóváhagyást. Ezek: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Luxembourg, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Litvánia, Horvátország, Ciprus és Szlovénia.
Hét ország esetében – ide tartozik Magyarország is – hosszabbítottak, míg két kormány – a bolgár és a holland – még be sem adta a tervét, mert a közelmúltban választásokat tartottak és az új kabinet nem készült el a javaslattal. Az írek tervének jóváhagyása szeptember 10-én várható.
Karcsúsodó magyar igények
Az Európai Unió tagállamai több mint egy éve döntötték el, hogy a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére egy 750 milliárd eurós alapot hoznak létre, amelyből nagyobb részben hitel, kisebb részben pedig vissza nem térítendő támogatás formájában igényelhetnek tagállamonként maximált összegeket a kormányok. Ennek a gerincét a 672,5 milliárd eurós helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz alkotja – ennek keretén belül kell a nemzeti terveket elkészíteni és benyújtani. A pályázatokat egy pontrendszer alapján értékeli az Európai Bizottság.
A szempontokról általánosságban elmondható, hogy a pályázati elemeknek a helyreállítás keretein belül a gazdaság zöldítésére és a digitalizálásra kell összpontosítaniuk. Magyarország először egy olyan tervet készített el, amely összesen mintegy 5800 milliárd forintról szólt – ez tartalmazta az igénybe vehető hitelt és a támogatást is. Végül pontosan nem ismert okok miatt, de Orbán Viktor és Ursula von der Leyen április végi, brüsszeli tárgyalása után a magyar terv karcsúbb lett és csak a 2511 milliárd forintos vissza nem térítendő részre korlátozódott. Erről a tervről folyik az egyeztetés Budapest és Brüsszel között május 12-e óta.
Gyermekvédelem és/vagy korrupcióellenesség?
Azt látjuk, hogy más országok esetében tulajdonképpen zökkenőmentesen zajlik az értékelési és elfogadási folyamat. Akik még nem kaptak uniós jóváhagyást, azok jelentősen a határidőt követően nyújtották be a pályázatukat. Sok olyan ország van, amely a dokumentumait jóval a magyar tervek május 12-i leadását követően juttatta el Brüsszelbe, most azonban már napokon belül megkapja a finanszírozás első részletét.
Arról, hogy mi a késedelem oka, alapvetően két megközelítéssel találkozhatunk. A magyar kormány szerint a háttérben a gyermekvédelmi törvény áll, ennek visszavonásához köti Brüsszel a támogatás megadását. Az Európai Bizottság folyamatosan arra hivatkozik, hogy ennek a jogszabálynak a helyreállítási tervhez semmi köze, ugyanis külön kötelezettségszegési eljárásban kérik egyes részeinek visszavonását. Ezek a kifogások egyáltalán nem vonatkoznak a pedofilokkal szembeni szigorúbb fellépésre, vagy a szülők azon jogának kétségbe vonására, hogy jogosultak lennének a gyermekük oktatásáról dönteni.
A bírálatok kereszttüzében a jogszabály módosításai állnak. Ezekben a Bizottság szerint olyan passzusok olvashatók, amelyek nemi identitás alapján tartalmaznak hátrányos megkülönböztetést, illetve – a műsorszolgáltatókra vonatkozó korlátozásokkal – sértik például a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét.
Érdekes módon, a kormány tagjai többször is emlegettek egy brüsszeli, 54 oldalas levelet, amelyben a helyreállítási alappal összefüggésben kérik a gyermekvédelmi törvény módosítását. Ez a levél viszont a kötelezettségszegési eljárást megindító felszólító levél, ahogy azt Varga Judit igazságügyi miniszter július 19-én Brüsszelben, egy sajtótájékoztatón konkrétan el is mondta. Vagyis semmi köze a helyreállítási tervhez.
A másik megközelítés, az a sokat emlegetett – de hivatalosan nem megerősített és nem is cáfolt – kitétel, amely szerint az Európai Bizottság garanciákat szeretne a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságára, a korrupcióellenes keret egyidejű megerősítésével. Ebben viszont semmi új nincs – a Bizottság évek óta szeretne ezen a téren előrelépést látni, most azonban 2511 milliárdnyi okuk van ennek kikényszerítésére.
