Még a boldogság-indexek területén is lemaradtunk Európától

Barabás János szerint „az előválasztás után be kellene mutatni egy új alkotmány körvonalait, akár szövegjavaslatát és nyílttá kellene válnia, hogy az ellenzéki együttműködők és az általuk megválasztott miniszterelnök-jelölt által vezetett kormány javaslatot kíván tenni egy alkotmányos fordulatra.”

Hozzátette, óvatosnak kell lenni, hogy ne keverjünk össze fogalmakat. „Általában a választási kampányok során közzé kell tenni egy kommunikációs anyagot, ami rövid és összefoglal néhány lényeges körülményt – egy választási programot, amiből később kormányprogram lehet.”

A jelen helyzetben „közzé kéne tenni egy alkotmánytervezetet, azokkal a fő elemekkel, amelyek ezt az alkotmányt egy demokratikus jogállam alapjaként újrateremtik és így megismertetni a választókkal.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy a választói tömeget különböző társadalmi csoportok alkotják. „Más mondóka, más részletesség, más vivőerő az úgynevezett középrétegeknek és a városi értelmiségieknek, és más kell a szélesebb választói közvéleménynek.”

A ma még bizonytalanokat is rövid kommunikációval kell megtalálni – tette hozzá.

A szociológus elemezte, hogy több magyar nyelv létezik: van egy kommunikációs, értelmiségi, amely keveredik egy politikai magyar nyelvvel, de az távol áll a mindennapi ember magyar nyelvétől. Van liberális, értelmiségi nyelv és van a hagyományos baloldalé, amikor nem a mindennapi életben használatos, hanem úgynevezett politikai nyelvet használ. Szerinte az túl „hivataloskodó” és ritkán jut el a bizonytalanokhoz.

„Én azt hiszem, hogy ennek a jelei látszanak Fekete-Győr András és Jakab Péter kommunikációján. Már nemcsak nyelvileg, hanem szociológiailag is más és más társadalmi csoportokat szólítanak meg. Jakab Péter kitűnően csinálja a szónoki, fiatal, kicsit botrányt kavaró nyelvezetet.”

A kistelepülési emberek egyébként is fideszes szavazók, „ehhez megint más nyelv kellene és kétségtelenül több erő, mert oda nemigen jut el, nemcsak a nyomtatott, de az online média sem. Ott is vannak véleményformálók, olyan helyszínek, ahol meg lehetne állni és megmutatni a jelöltjeinket és segítőiket azon a nyelven, amit ők használnak".

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor sokszor játszik magyar karakterekkel, büszke, rátarti képet mutatva, Barabás János azt mondta: az a Magyarország, ami ’89-ben az úgynevezett Kelet-Európa élmezőnye volt, az most az úgynevezett Kelet- és Délkelet-Európának az alján van. Versenyképesség, oktatottság, de akár átoltottság területén, amelyről Orbán és csapata azt állítja, mi abban a legjobban vagyunk.

Ezek nyilvánvaló hamisítások – folytatta, ezért a valóságos adatokat kellene megismerni. 80-90 olyan nemzetközi elfogadott szervezet van, amely különböző értéksorrendeket tesz közzé az egyes országokról. A versenyképességi vizsgálat sorozata talán a legismertebb, de ugyanilyenek vannak a felsőoktatási intézmények, vagy az életmód valóságos értékeinek sorrendjében.

Ezeket a mi kormányunk állandóan hamisításoknak nevezi.

Barabás János beszélt a Fudan-ügyről is, amely szerinte „lényegesen a gondoltnál nagyobb balhét kevert és nemcsak Budapesten. Az egyetem nemigen lesz hozzáférhető, nemhogy az átlag magyar, de az átlag fölötti szociális helyzetű magyar diákok számár sem. Senki nem tudja értelmesen elmagyarázni, hogy minek kell egy kínaiak által tervezett, a kínaiakhoz tartozó, a kínaiak hiteléből finanszírozott építkezés során létrehozott, óriási költségösszeget egy olyan költségvetésből finanszírozni, ami egyáltalán nem fog szólni a magyarokhoz.”

Egyetért Karácsony Gergellyel, hogy nem lesz Fudan Egyetem.

„Az előválasztás rendkívül jó eszköz arra, hogy a széles közvélemény megismerje azokat az embereket és azokat a mondókákat, amelyeket terjeszteni akarnak. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, most az alapkérdés nem az ideológiai különbségekben van az ellenzéki résztvevő szervezetek és pártok között, hanem abban, hogy legyőzzék az Orbán-rendszert, hogy helyreállítsák az alkotmányos demokráciát Magyarországon.”

Nincs ellentmondás a hazaszeret, a nemzeti érzés és az önkritika között – tette hozzá. Ez egy nehéz ellenlépés Orbánékkal szemben, akik a hazaszeretet leglényegesebb elemeként azt hangsúlyozzák, hogy agyon kell dicsérni azt, amit nincs miért dicsérni.

„Európa részei vagyunk, és Európa részeivel akarunk együtt menni, noha nagyon le vagyunk maradva Európától. Versenyképességben, a szociális helyzetben, a közoktatásban, de a boldogság-indexek területén is. Nemcsak Európa alján vagyunk, hanem a szomszédos, velünk hasonló társadalmi helyzetben élő nemzetek sorában ugyancsak alul vagyunk.”