Még egy szintet léptek a hazai ingatlanárak és az építkezési kedv sem lassult
Az ingatlanpiac továbbra is dinamikusan halad előre, amit többek között az támogat, hogy a CSOK-ot már használt lakás vásárlására, illetve felújításra, bővítésre is lehet fordítani. A pesszimisták szerint a piac lassan kifogy a lendületből, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt már évekkel ezelőtt megjósolták – ennek ellenére sem az árak, sem a forgalom nem esett vissza.
Nem csökkent drasztikusan az építési engedélyek száma
A tavaly novemberben meghozott döntés szerint azokra az új építésű ingatlanokra érvényes a kedvezményes áfakulcs, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Ezek alapján a szakértők a kiadott engedélyek számának jelentős csökkenését várták, de a számításokkal ellentétben idén is virágzik az építkezési kedv.
A statisztikák szerint 2019. első negyedévében 9639 engedélyt adtak ki, ami 2%-kal marad el a tavalyi év azonos időszakától, ezzel párhuzamosan több mint 4150 lakás épült meg, ami 23%-kal túlszárnyalja 2018. első negyedévét.
Az előrejelzések szerint az év fennmaradó részében mintegy 25 ezer lakás elkészülése várható, ami azt jelenti, hogy csak a budapesti piacon 15800 lakás jelenhet meg. Bár ez soknak tűnhet, a szegmensben nincs panasz a keresletre, hiszen eddig az állomány 69%-a már gazdára talált.
Újabb lépcsőfokot léptek az ingatlanárak
Az új lakások mellett a használt ingatlanok piaca sem lassított az utóbbi egy évben. A reál négyzetméterárak országos szinten 14%-kal emelkedtek, ám ezt jelentősen befolyásolja, melyik megyéről beszélünk.
Vas és Bács-Kiskun megyében például a bővülés nem érte el a 10%-ot, míg Pest, Fejér és Csongrád megyében 20%-ot meghaladó, Hajdú-Biharban pedig 34%-os volt a drágulás. A megyék nagy része – többek között Zala, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg – 10 és 20% közötti árváltozással a középmezőnyben helyezkedik el éves viszonylatban.
A százalékokon túl érdemes azt is megnézni, milyen négyzetméterárakon érhetők el az egyes ingatlantípusok. A családi házak országos szinten 230 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakon kerülnek meghirdetésre, ám az árváltozáshoz hasonlóan ebben az esetben is nagy szerepe van annak, melyik megyéről van szó.
Baranyában és Csongrádban 163-171 ezer forintos négyzetméterárakra számíthatnak az érdeklődők, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye átlagárai átlépik a 200 ezer forintot négyzetméterenként, a népszerű területeken – Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Győr-Moson-Sopron megye – pedig 250-300 ezer Ft/m2 árakkal kalkulálhatnak a piaci szereplők.
Hasonló differenciálok mutatkoznak a lakások szegmensében, ám itt a családi házakhoz képest eltérő adottságok miatt az esetek nagy részében magasabb négyzetméterárakkal kell számolni. Ebben a viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Vas és Baranya megye tekinthető a legkedvezőbbnek, a közepes árkategóriába Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Fejér és Csongrád tartozik, Pest, illetve Hajdú-Bihar megyében pedig borsosabb árszínvonallal lehet kalkulálni.
A központi városokban a megyei szinthez képest mintegy 5-82%-kal magasabb átlagárakra lehet számítani. Nyíregyházán és Pécsen például az átlagárak nem érik el a 250 ezer Ft/m2-t, Szombathelyen, Szegeden, illetve Győrben 300 ezer forint feletti négyzetméterárakkal érdemes számolni, Székesfehérváron pedig a 345 ezer Ft/m2-t is meghaladják a családi házak átlagárai – bár ez még mindig 30%-kal elmarad a budapesti viszonylattól.
A lakáspiacon szintén a főváros vezeti az árak szerinti listát, az eltérés a középmezőnyben elhelyezkedő győri, kecskeméti és szegedi eladó lakásokhoz képest több százezer forintos eltéréseket takar.
Az év hátralévő részének egyik legnagyobb kérdése, milyen hatással lesz a használt lakások átlagáraira az újabb CSOK-módosítás, illetve hány projekt csúszik át jövőre a folyamatban lévők közül.
Forrás: Ingatlannet.hu
