Még egyszer Bognár Györgyről...
Nem kérdés, hogy Bognárt el kellett tüntetni a képernyőről. Aki olyan érzéketlen, amilyen ő volt, annak mennie kell. DE! Az a hatalmas hallgatás, ami az ügy körül van a közpénzekből felcicomázott köztévében, minimum felháborító.
A Blikk írt arról, hogy az M4 csatornaigazgatója, Székely Dávid nem is reagált a megkeresésükre, azaz nem volt hajlandó elmondani a nézőinek, hogy mit óhajtanak kezdeni Bognárral. Így azután csak folyosói pletykákból tudjuk (sejtjük), hogy elköszöntek tőle, és többé nem „szakért” a stúdióban.
Kérdezem tisztelettel: milyen csatornaigazgató az, aki egy kétsoros közleményt nem tud kiadni arról, hogy elhatárolódnak hajdani szakértőjüktől? Vagy ha ennyi bátorságuk nincs (sincs), akkor annyit mondani, hogy meghatározatlan ideig nem hívják be Bognárt. Ehelyett megy a lapítás, a nem szól szám, nem fáj fejem. Pedig valaki annak idején meghozta azt a döntést, hogy Bognárt be kell hívni szakérteni.
Úgy, hogy mindenki tudta róla, hogy ritkán tesz lakatot a szájára. Nem tudom, ki „találta őt ki”, de Székely Dávid június 11-én szó szerint ezt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak: „Büszke vagyok arra, hogy az idény NB-I-es edzőjének választott Bognár György elfogadta a felkérésünket. Az, amit a Pakssal elért, bizonyítja, hogy mennyire különleges látásmódja van a futballhoz.”.
Na, ezt azután nagyon eltalálta Székely. Bognár látásmódja valóban különleges, ahogyan az kiderült a dán játékos tragédiája kapcsán.
Verhóczky Jenő
