Még nem vagyunk a járvány csúcsán

Miért nem tartják indokoltnak a negyedik oltás széles körű elterjesztését?

Mert nem ez kellene, hogy a járványkezelés legfontosabb eszköze legyen. Azért is adtuk ki a nyilatkozatunkat, mivel úgy látjuk, hogy a védekezés túlságosan is átpolitizált és a döntéseknél a szakértők véleményét alig veszik figyelembe. A kormány védekezési stratégiája túlságosan is egy lábon áll, szinte csak a védőoltásra hagyatkozik.

Miért, önök mit javasolnak?

Kezdjük a negyedik oltással. Mi a jelen helyzetben csak azok esetében tartjuk indokoltnak, akik vagy idősek, vagy olyan egyéb betegségben szenvednek, ami gyengíti a szervezetük védekező képességét. Illetve azoknál lehet még indokolt egy negyedik oltás, akik 60 év felettiek és korábban két kínai, valamint legfeljebb egy nyugati vakcinát kaptak. Ellenben az oltásnál sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a kormány tegye mindenki számára elérhetővé az FFP-2-es maszkokat, akár úgy, hogy a hátrányos anyagi helyzetűek ingyen, vagy jelentős támogatással juthassanak hozzá. Emellett ugyancsak ingyen kellene adni, legalább heti egy alkalommal, nyálmintavételes tesztet mindenkinek. Egy felfutó járvány időszakában pedig az iskolákban már rég át kellett volna térni a hibrid oktatásra, vagyis a jelenléti mellett, biztosítani kellene az online tanítást is. Ugyanakkor a hitelét vesztett és szinte alig ellenőrzött védettségi igazolvány helyett általánossá kellene tenni a nemzetközi oltási igazolást. Azt is szorgalmazzuk, hogy szigorítsák a nyilvános rendezvényeken a részvételt, már régóta komolyan kellett volna venni a nemzetközi oltási igazolvány QR kódos ellenőrzését, kvázi minden zárt helyre történő belépésnél. Egy több ezres stadionba például csak a férőhelyek 25 százalékáig lehessen beengedni nézőket. Végezetül pedig úgy gondoljuk, hogy át kellene szervezni az egész oltási programot.

Ez pontosan mit jelent?

Azt, hogy ne feltétlenül egészségügyi intézményekbe szervezzék az oltópontokat, és jobban gazdálkodjunk a fáradt, kimerült orvosi és szakdolgozói munkaerővel. A plusz terhek, mint oltásszervezés, oltások ugyanis nagyon leterhelik az amúgy is túlfeszített intézményeket és így nem marad elég orvos, illetve ápoló az egyéb betegségek gyógyítására. Nyugat-európai példákkal tudom igazolni, hogy nem feltétlenül kell az oltóhelyeket kórházakban, vagy rendelőintézetekben berendezni, és sokkal több önkéntessel, más munkakörből érkezővel hatékonyabban lehet szervezni az oltásokat. Az pedig teljesen elhibázott döntés volt, hogy városokban a háziorvosokat is kötelezték a regisztráció nélküli oltásokban való részvételre. Nekik januárban például minimum egy hétvégéjüket arra kell áldozniuk, hogy a rendelőjükben üljenek és várják, hátha beesik valaki, aki vakcinát szeretne kapni. A háziorvosok már így is túlterheltek, az omikronos betegek óriási száma rajtuk csapódik le, nem szabadna még ezt a feladatot is rájuk erőltetni.

A nyilatkozatuk eléggé egybecseng a WHO-nak, az ENSZ egészségügyi világszervezetének a napokban kiadott állásfoglalásával, amely szerint nem feltétlenül az oltások fogják megállítani a járványt. De akkor mi?

Mint azt már többször is hangsúlyoztam, egy járvány elleni védekezésnek többrétegűnek kell lennie. Ebben a rendszerben az oltás csak egyetlen réteg. A többit a tesztelés, az FFP-2-es maszkok viselése, a nyilvános rendezvények létszámának korlátozása és az iskolákban a hibrid oktatás jelentené. De nálunk valahogy a politika ezt nem akarja elfogadni, és csak az oltásokra tesz fel mindent. Úgy, hogy közben az átoltottság, pláne a friss oltással rendelkezők aránya szempontjából az uniós középmezőny alsó részén mocorgunk.

Aggasztóak a járvánnyal kapcsolatos legújabb adatok. Még egyetlen hullámban sem volt ennyire sok a napi fertőzött. Elértük már a hullám csúcsát?

Azt, hogy elértük-e már, csak azután tudjuk megmondani, ha túl leszünk rajta. Egyelőre annyit látunk, hogy napról-napra emelkedik a fertőzöttek száma, de ezt vártuk, láttuk, hiszen az Omikron ilyen, rendkívül gyorsan és sok embert fertőz meg. A tesztelők körülbelül 40 százaléka lesz pozitív. Csak összehasonlításképpen: azt mondjuk, hogy egy járvány akkor kézben tartható, ha a fertőzöttek száma öt százalék körül mozog. Ezen már jócskán túl vagyunk. Bár az Omikron enyhébb tüneteket okoz, a sok fertőzöttből egyre többen kerülnek kórházba. Elsősorban azok, akiknek vagy valami társbetegségük van, vagy régi oltással rendelkeznek, vagy egyszerűen csak oltatlanok. Ezért lenne nagyon fontos, hogy lassítsuk a vírus terjedését, elnyújtsuk a fertőzöttek számának növekedését, nehogy még jobban túlterhelődjön az egészségügy. Ezért lenne szükség az általunk felsorolt intézkedésekre.

Szintén a WHO állásfoglalásában lehetett olvasni, hogy az Omikronnal talán lecsendesedik a világjárvány. Nincs újabb, veszélyes mutáció?

Egyelőre nem érkezett még sehonnan jelentés újabb, veszélyes vírusváltozatról. Őszintén remélem, hogy a WHO előrejelzése beigazolódik, és az Omikron-hullám lecsengésével jöhet végre egy nyugalmas időszak. Az Omikron könnyű terjedése miatt kvázi minden oltatlant meg fog találni, plusz az oltottaknak köszönhetően, van esély, hogy a lecsengés után, egy közös, legalább jó pár hónapig tartó immunitás kialakuljon. Remélem, tavasszal és nyáron visszakaphatjuk járvány előtti életünket, és szabadon felszabadultan ücsörögjünk a barátokkal, vagy távoli rokonokkal is közösen, bárhol is járunk.