Megcáfolta az EU-biztos a fideszes vádakat
Megerősítette az Európai Bizottság gazdaságért felelős tagja, hogy a 2500 milliárd forintos magyar helyreállítási tervet nem a „gyermekvédelmi” törvény, hanem a magyarországi korrupciós kockázat miatt tartják vissza.
A Szabad Európa emlékeztetett arra, hogy a múlt héten fideszes politikusok hangzatos címmel – „Kibújt a szög a zsákból, vége a brüsszeli hazudozásnak!” – számoltak be arról, hogy az Európai Bizottság egyik biztosa szerintük elárulta: a „gyermekvédelmi” törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető helyreállítási forrásokat.
Először Győri Enikő fideszes EP-képviselő írt arról, hogy „Paolo Gentiloni baloldali gazdaságpolitikai biztos a Gazdasági és Pénzügyminiszteri Tanács ülésén hivatalosan is beismerte, hogy igenis van kapcsolat a magyar gyermekvédelmi törvény és a helyreállítási források visszatartása között.”
Varga Judit igazságügyi miniszter szintén a közösségi oldalán már így kommentálta a témát: „Beismerték, amit eddig hárítottak, hogy az LMBTQ-lobbi miatt nem férhet hozzá hazánk a helyreállítási alap forrásaihoz.”
Ugyanakkor sem Győri Enikő, sem pedig Varga Judit nem árulta el, hogy pontosan mit és milyen körülmények között mondott Paolo Gentiloni. A pénzügyminiszterek múlt héten kétszer találkoztak: hétfőn az euróövezethez tartozó országok képviselői, kedden pedig mind a 27 állam tárcavezetője. Az ezekről szóló sajtótájékoztatókon nem volt szó a magyar helyreállítási tervről, az ülésen elhangzottak pedig nem nyilvánosak.
Egy héttel később az Európai Parlamentben egy bizottsági meghallgatáson többek között Paolo Gentiloni is az előadók között volt, Győri Enikő pedig az őt kérdezők között foglalt helyet. Paolo Gentiloni rövid választ adott Győri Enikőnek, és egyértelműen cáfolta a magyar politikus feltételezéseit.
„Leginkább arról vitatkozunk, hogy miként lehetne megerősíteni a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészi erőfeszítések és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javításával. Az oktatási szektorral kapcsolatban is tárgyalunk, de a magyar gyermekvédelmi törvény egy másik munkafolyamat, nem szerepel az RRP (helyreállítási és ellenállóképességi terv – a szerk.) vitájában. Mint ön is tudja, ez egy kötelezettségszegési eljárás tárgyát képezi” – mondta Gentiloni.
Ebből a válaszból kiderül, amit eddig is tudtunk: az Európai Bizottság legfőbb kifogása a magyar korrupciós kockázat és az erre adott elégtelen kormányzati válaszok.
Gentiloni valóban említett kifogásokat az oktatással kapcsolatban. Ezt nem részletezte, viszont kijelentette, hogy nem a „gyermekvédelmi” törvényről van szó. Azt azonban bizottsági források megerősítették, hogy a testületet komolyan aggasztja az egyetemek magánalapítványokba szervezése, amelyeknek a működése szorosan kapcsolódik az uniós források felhasználásához.
