Megjött az EMMI mézesmadzagja!
Miután a kormány közölte, hogy meg kívánja szüntetni a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát, és munkaviszonnyá kívánja átalakítani a közalkalmazotti jogviszonyt, az illetékes szakszervezetnek – a KKDSZ-nek – keddig adott időt arra, hogy véleményezze a tervezetet.
Amellett, hogy normális országban nem fordulhatna elő, hogy a húsvéti ünnepeket használja fel egy kormány arra, hogy egy ilyen horderejű döntéssel kapcsolatban kérje ki a szakszervezet véleményét, mostanra ezen is túlment. Meg sem várva azt, hogy mégis mit szólnak az érdekvédők, már fél nappal korábban, húsvét hétfőn bejelentették: a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan, 2020-ban hat százalékos béremelés lesz!
Miközben a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) közleményben tiltakozott a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának tervezett megszüntetése ellen, ez nem hatotta meg az EMMI-t. Döntöttek a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése mellett, s amolyan jófiúként, a keddi határidő előtt bejelentettek egy januárig visszamenőleges hatályú béremelést.
Álságos közleményében az EMMI hangsúlyozta: a kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, ezért az egészségügyi és az oktatási ágazatokat követően, a harmadik meghatározó humán szektor, a kulturális szakterület béremeléséről is döntöttek.
Hozzátették, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, a közalkalmazotti jogviszony előmeneteli rendszerét pedig több szempontból kontraproduktívnak nevezték, ami nem nyújt biztonságos életpályát. Felidézték, hogy a kulturális szektor képviselői többször jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon, hogy a közalkalmazotti bértábla változatlansága bérfeszültséget okoz. A kormány az intézkedéssel a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagálva, évtizedes problémát orvosol a kulturális szférában – így az EMMI.
A közleményben arra is kitértek, hogy a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár azért nem része a jogviszonyváltásnak, mert kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként, a levéltári feladatok mellett, kutatóintézet is, ami indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását – a többi kutatóintézethez hasonlóan.
Tehát a kormányhoz hű Veritas helyzete – amelynek vezetője Szakály Sándor anno idegenrendészeti intézkedésnek nevezte a zsidóság egy részének Kamenyec Podolszkba történt deportálását – nem változik. Az itt dolgozók előmeneteli rendszere továbbra is kontraproduktív lesz, és a munkatársaknak nem nyújt majd biztonságos életpályát?
Hová juttatta a kormány a Veritas Intézetet?
