Megszűnt a magyarországi málnatermelés
Elkezdődött a málnaszezon, ami általában július közepéig tart. Ilyenkor, nyáron szokták kongatni a vészharangot mifelénk amiatt, hogy egyáltalán nem is lesz majd málna Magyarországon, legfeljebb külföldről. Már csak azért is, mert hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában csak kettő-négy tonna málna terem meg. Ennek oka részben a fajtákban, részben a klímában keresendő.
Korábban szakértők még úgy vélték, a málnásokban fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajtákat kellene telepíteni. Az utóbbi években azonban már alig volt új málnaültetvény-telepítés az országban, a régiek pedig már 15-20 évesek, elöregedtek - írja a Napi.hu.
Ráadásul nemcsak új telepítés nem történt, ember sincs, aki a nyári melegben szedje a málnát. A júniusi, júliusi, olykor 35-37 fokos hőséget persze ez a bogyós gyümölcs is nehezen bírja, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak, így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség. Nem beszélve arról, hogy a málna termőterülete a klímaváltozás miatt Európában egyre északabbra tolódik. Lassan már ott tartunk, hogy például Lengyelországban jobbak a klimatikus viszonyok a málnának, mint idehaza.
A málna nagyüzemi termesztése pedig már rég a múlté, a megmaradt néhány családi és kistermelő pedig leginkább a friss gyümölcs piacát képes ellátni, ha nincs hűtőháza, de ma már málnaültetvény is alig maradt Magyarországon.
A magyarországi málnatermelés gyakorlatilag megszűnt
- mondta a Napi.hu érdeklődésére Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A termőterület mára 100 hektár alá csökkent, a termés pedig 1000 tonna alatti lesz, miután tavaly számolták fel az ország legnagyobb, 18 hektáros egybefüggő málnaültetvényét Nyírlugoson, elsősorban az időjárási károk, másodrészt a munkaerőhiány miatt.
Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy a lémálnával már nem foglalkozik senki, de a fagyasztottal is csak néhányan, a lengyel, szerb fagyasztott málna, mint késztermék, ugyanis olcsóbb idehozva, mint a hazai. A feldolgozók is kezdenek tehát elveszni, a hobbikert-málnások pedig nem árutermelő kategória. A friss piacra leginkább 0,5-1 hektáros kis ültetvényeken termelnek még családi formában, adott esetben még fóliatakarás alatt is, döntően Budapest körül és a főváros vonzáskörzetében.
A május közepén virágzó málnát idén a tavaszi fagyok elkerülték, hűvös, csapadékos május miatt a virágzás később indult be, a csapadék és a nagy meleg a növénynek károkat is okozott. Sok függ még a betakarítás alatti időjárástól: ha az elkövetkező négy hétben is túl meleg lesz, az csökkenti a termést, amire mondhatnánk, hogy erős közepes lesz, de már ez sem mondható, mert málnatermés Magyarországon már nincs, a hazai piacon ugyanakkor a lengyel málna 2-3 hét múlva megjelenik - magyarázta a FruitVeb alelnöke.
Magyarországon a nagyobb málnatermő területek valamikor a Börzsöny hegység lábánál, Pest, Somogy és Nógrád megyében voltak találhatók. Málnából a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna termett, a termőterület azonban az ezredfordulóra 1500 hektárra csökkent, tíz éve pedig már 700-800 hektárra, mivel a málnatermeléssel sokan felhagytak.
