Mérhetetlen cinizmus, hogy a kormány politikai számításból nem hajlandó szigorítani

NVZS 2021. október 20. 16:20 2021. okt. 20. 16:20

Megengedhetetlen, hogy a politikai számítás, haszonszerzés felülírjon alapvető közegészségügyi alapvetéseket... amit a kormány csinál, az mérhetetlen cinizmus... a felelőtlensége teljességgel elfogadhatatlan” – mondja Kökény Mihály, aki szerint ennek az elképesztő szintű politikai önzésnek beláthatatlan következményei lesznek. Az emberek jó része – a mérések is bizonnyal ezt jelzik a kormánynak – nem akar szigorítást, s a választások előtt fél évvel Orbánék nem mernek szembe menni egész társadalmi csoportokkal. Az egészségügyi szakértő, korábbi miniszterrel arról beszélgettünk, hogy milyen következményei lehetnek a járvány felfutásában az október 23-i tömegdemonstrációknak, illetve utána a Halottak napján hagyományos tömeges temetői látogatásoknak. Szerinte legalább az ellenzéknek – példamutató módon – arra kellene felszólítani a híveiket, hogy tartsák be a maszkviselési és egyéb biztonsági intézkedéseket.

Napról-napra, szinte már látványosan romlik a járványügyi helyzet Magyarországon: egyik hétről a másikra megduplázódik-megháromszorozódik a napi megbetegedések száma, s egyre nő az elhunytaké is – ahogy arról tegnap beszámoltunk. A mai adat: 1 668 új fertőzött, és 30 halálos áldozat. Ma egy hete, 814 új fertőzöttet igazoltak, s elhunyt tíz fertőzött. Igaz, erre lehetett számítani – a pápai látogatás kapcsán szervezett tömegrendezvények és a Vadászati Világkiállítás, vagy éppen a kormány által finanszírozott, országos koncertsorozat, az Őszi Hacacáré következményeként. S előttünk áll az október 23-ára szervezett Békemenet (ahonnan külföldről is szállítják a résztvevőket), az ellenzék közös demonstrációja ugyanazon a napon, majd pedig a Halottak napja, amikor tömegesen látogatnak ki az emberek a temetőkbe. Mi lesz ebből? Hogyan lehetne legalább csökkenteni a veszélyt? Erről beszélgettünk Kökény Mihállyal.

Kioktatás helyett szigorítás kellene!

„Szükség lenne a szigorításra, ahogy ezt valamennyi környező országban megtették” – szögezte le az egészségügyi szakértő. Emlékeztetett arra, hogy van olyan uniós ország, ahol már ismét kötelező a maszkviselés, van, ahol csak zárt térben, másutt az utcán is. Másutt komolyan veszik az oltottak és a nem oltottak közötti megkülönböztetést: az oltási dokumentumot felmutatók látogathatnak csak kulturális és egyéb tömegrendezvényeket. „Ám sajnos Magyarországon ott tartunk, hogy amikor a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezi, hogy közösségi közlekedésben legyen lehetőség bevezetni a kötelező maszkviselést, az operatív törzs – amely amúgy is úgy viselkedik, mintha nála lenne a bölcsek köve – még csak nem is reagál, illetve az EMMI egy kioktató választ ad, hogy ők majd tudják, mikor mit kell csinálni” – mutatott rá Kökény. (A témával kapcsolatos cikkünket itt olvashatják.).

Politikai megfontolások

Húzzák-halasztják az intézkedéseket – ez a véleménye. Mint fejtegette: a különböző felmérések feltehetően azt mutatják a kormány számára, hogy az emberek ellenérzését váltaná ki, ha szigorítanának. És tényleg, tegnap jelent meg Ipsos kutatása, amiből az látszik, hogy a magyarok – köztük is főleg a fiatalok és a kevésbé iskolázottak – elleneznek mindenféle szigorítást. A kormány pedig szemmel láthatóan nem akar szembekerülni bizonyos társadalmi csoportokkal – vonta le a következtetést, hozzátéve, „Megengedhetetlen, hogy a politikai számítás, haszonszerzés felülírjon alapvető közegészségügyi alapvetéseket, amit nem lehet másként minősíteni, mint felelőtlen cinizmus”.

Vannak pozitív példák, de ...

Kökény egyébként azt sem egészen érti, hogy a rendkívüli jogrendben miért nem tudnak a polgármesterek lépni. Igaz – tette hozzá –, vannak olyan kerületek, ahol saját hatáskörben hoztak néhány szigorító intézkedést. Legalább a kerületi fennhatóságú intézményekben például bevezették a kötelező maszkhasználatot.

(Kökény nem kívánt példákat mondani, de minden bizonnyal Angyalföldre utalt, s arra, hogy érkeztek értesülések arról, hogy előkészületben van némi szigorítás Újbudán is.)

Ráadásul, aki kérdezi és próbálja értelmezni a lehetőségeket, azzal az operatív törzs úgy viselkedik, mintha náluk lenne a bölcsek köve, pedig tényleg nem lehet olyan kormányközeli vagy nem kormányközeli szakértői véleményt hallani – beleértve a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Orvosi Kamarát is –, hogy szigorítani kellene, emlékeztetett Kökény.

A korábbi miniszter ugyanakkor lát jeleket arra is, hogy talán lesz mégis valami pozitív elmozdulás. Példaként említette, hogy az iskolákban szigorodtak a karanténszabályok, s már az oltottakra is vonatkoznak a korlátozások. Emellett – bár ügyetlen, bátortalan, megvalósíthatatlan és utóbb vissza is vont – kísérletet tettek a háziorvosok tesztelésbe való intenzívebb bevonására. De miért nem lehet a közegészségügyi, járványügyi rendszert megerősíteni? Miért nem lehet a teszteléseket megsokszorozni? Miért nem lehet ingyenessé tenni a teszteléseket? – sorolja Kökény a költői kérdéseket, emlékeztetve arra, hogy uniós összehasonlításban az utolsók között kullogunk a napi tesztszámokat illetően.

Orbán és a hangsúlyeltolódás

„Politikai vájtfülűként érzek egyfajta hangsúlyeltolódást a miniszterelnöki kommunikációban is” – mondta Kökény, arra utalva, hogy Orbán Viktor múlt pénteken, a Kossuth Rádióban elhangzott szokásos heti „interjújában” a többi között kijelentette, hogy „mindenkinek mondom, hogy a harmadik oltás felér egy életbiztosítással”, s arról is beszélt, hogy „jó, ha van az ember zsebében egy maszk, nálam is mindig van, és ha úgy látjuk, úgy látom, hogy érdemes azt föltenni, mert megkaphatom valaki mástól, és sokan vagyunk egy zárt helyen, vagy én adhatom át másnak, akkor én is felveszem. Kérek mindenkit, hogy ezt fontolja meg”. Igaz, némileg visszakozva, azt azért sietett hozzátenni, hogy „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás.”. Pedig – jegyezte meg Kökény Mihály – az átoltottság gyakorlatilag stagnál, nagyon lemaradtunk az uniós átlaghoz képest is.

Hamis a biztonságérzet

De hát az emberek szabadjára lettek engedve nyáron, s hamis biztonságérzetbe ringatták őket, azt kommunikálva, hogy Magyarországra nem gyűrűzik be a negyedik hullám. Természetesen az élet erre ismét rácáfolt: a járvány egyre gyorsuló ütemben terjed, ráadásul nem tudjuk, hogy a számok, amiket látunk, mennyire tükrözik a valóságot. Ugyanis a beoltottak jelentős része a statisztika előtt rejtetten vészeli át a betegséget, de ettől még továbbadja a fertőzést. Kökény szerint a tényleges helyzet még a kommunikált, eleve aggasztó trendeknél is rosszabb.

Aggasztó tendenciának mondta a szakember, hogy a jelek szerint, a súlyos betegek későn kerülnek kórházba – ennek lehet az az oka, hogy félnek, esetleg, hogy hamis biztonságérzetben ringatják magukat –, s emiatt nagyon magas a kórházban lévő lélegeztetettek aránya, sokkal magasabb, mint a második és harmadik hullámban volt. Habár az abszolút szám még nem magas, de az is tovább fog nőni, aminek az eredménye az lesz, hogy az egészségügy Covid-terhelése újból elviselhetetlenné válik.

Üzenet az ellenzéknek

A kormány a maga részéről minden szabályt felfüggeszt az október 23-i kormánypárti tüntetésre tekintettel, illetve utána a kegyeleti napok, a temetői látogatások idején is.

Kökény abban azért bízik, hogy a tervezett október 23-i ellenzéki megmozduláson a szervezők nagyon nyomatékosan kérik a résztvevőket bizonyos járványvédelmi szabályok megtartására, vagy esetleg elő is írják azokat. Ezzel példát mutatnának, bár – teszi hozzá – a járvány jelenlegi felfutó szakában az egész demonstrációval óvatos lenne.

„Nagy valószínűséggel a negyedik hullám nem olyan magas számokkal fog tetőzni, mint az előző, de elhúzódónak látszik, és ez sem jó hír” – szögezte le. Végezetül megismételte, hogy „a kormány felelőtlensége megbocsáthatatlan, ennek az ilyen szintű politikai önzésnek beláthatatlan következményei lesznek”.