Merkel burkoltan megfenyegette Orbánt
„Angela Merkel nem mondta egyértelműen, hogy Magyarország jól használta fel az uniós forrásokat, kontextusba helyezve az ominózus mondatát az olvasható ki belőle, hogy a gazdasági növekedést tekintve Magyarország jól élt a lehetőségeivel, ami alatt éppen úgy lehet érteni mind a német gazdasági kapcsolatok mind pedig az uniós felzárkóztatási törekvések által kínált lehetőségeket” – szögezte le Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértő szerint a beszéd eme részének mélyebb üzenete is volt: „egy ügyesen becsomagolt diplomáciai fenyegetés, hogy Németország már nem kíván annyi támogatást adni a felzárkózóknak, mint eddig”. Orbán pedig ezúttal a tőle eddig csak a putyinokkal és erdoganokkal megszokott behízelgő stílust vette elő. Látszik, szeretne a Néppártban maradni, annak a kulcsa pedig Merkel és a CDU.
„A Merkel-Orbán sajtótájékoztatót megelőző – szokatlanul rövidre fogott, alig egy órás – ebéden valószínűleg vita alakulhatott ki arról, hogy a következő hétéves ciklusban mennyi pénz érkezik majd Magyarországra az EU-ból, vélhetően Orbán ismét felvette, hogy az eredeti javaslat szerinti 23,5 százalékkal csökkentett összeg Magyarország számára nem megfelelő, s erre lehetett Merkel válasza a burkolt fenyegetés” – vélekedett Szent-Iványi István.
A német kancellár ugyanis kifejezetten hangsúlyozta, hogy egyre kevesebb régió szorul már a felzárkóztató támogatásokra. Innen nézve pedig abban a kontexustban, ahogyan az elhangzott – a német gazdaság, a német-magyar gazdasági kapcsolatok, a felzárkózás, a kohéziós alapok – eléggé zavaros, hogy mire gondolt. „Én úgy érzem, hogy sokkal inkább a német gazdaság sikerének tekinti a magyar gazdaság konvergeniciáját” – mondta Szent-Iványi, aki emlékeztetett arra, hogy a német kancellár külön kiemelte a gazdasági növekedést, s ebből vonta le azt a következtetést, hogy a lehetőségekkel a magyarok javára jól élt az ország, s már kevésbé szorul támogatásokra.
A látogatás két fő üzenet
Merkelnek éppen ez volt a két fő üzenete közül az egyik: „a pénzek tekintetében a jövőben kemények lesznek a németek, akik nettó befizetők – s ezt meg kell a magyaroknak is érteniük”. A másik üzenet sokkal egyértelműbb volt: „Európa egysége és a kompromisszumok szükségessége”. Nem véletlenül mondott olyan mondatokat, mint „néha szükséges átugrani a saját árnyékunkat, hogy vállaljuk közös felelősségünket Európáért és a világért”.
Merkel jött, üzent és sietősen távozott
Látszott – mondta Szent-Iványi, hogy a német kancellár nem akart ünneprontó lenni, nem akarta a nézeteltérésekre, a bírálatokra helyezni a hangsúlyt – kapott is sok kritikát a németektől például amiatt, hogy nem vetette fel a jogállamiság kérdését és a migráció tekintetében is puha volt. Ugyanakkor nagy dicséretek sem hangoztak el.
A kapcsolatok milyenségét jól mutatja, hogy nem volt formális tárgyalás a két vezető között; „mert habár gyakran a fehér asztalnál fontos dolgok dőlnek el, a diplomáciában – ami sokszor a látszatra és a jelképekre épít – jelentősége és üzenetértéke van olyan dolgoknak is, mint hogy nem tartanak formális tárgyalást” – húzta alá a szakértő.
Magát a látogatást is nagyon rövidre fogták. Volt egy közös mise, majd egy egyórás ebéd (a hivatalos ebéd minimum másfél-két órás szokott lenni”), utána egy rövid sajtótájékoztató, amit követen a német kancellár azonnal el is utazott. „Látható, hogy nem akart túlságosan nagy súlyt helyezni a látogatásra, de a megemlékezésen részt akart venni – kelet-németként különösen fontos lehetett ez a számára” – mondta a külpolitikai szakértő.
„Többek – köztük a Die Welt is – új kezdetként értelmezi Merkel látogatását, de én ebben nem vagyok biztos” – szögezte le. Egyszerűen arról van szó – folytatta –, hogy Merkel is érzékeli: a gazdasági fenyegetettség mellett sok minden bonyolítja a helyzetet és a kilátásokat Európa számára, a többi között a vámháború az Egyesült Államokkal, az orosz fenyegetés, a menekültválságnak még mindig létező veszélye, a Brexit lezáratlansága, a kínai dömping, s a kancellár nem akar belső frontot nyitni. Az aacheni megállapodás ellenére ebben nem értenek egyet Emmanuel Macron francia elnökkel, aki le akar a renitensekkel számolni, de legalábbis kiszorítani őket a szélre (lásd kétsebességű Európa). Merkel kompromisszumokkal akár, de szeretné megőrizni az EU egységét.
Orbán nagyon ügyesen ráérzett erre – ő is beszélt tehát az egységes Európáról, ami azonban szerinte az erős nemzetek egysége. „Általában véve is nagyon kedves és barátságos volt, sőt, hízelgett, s olyan nyelvezetet használt, amilyent eddig csak a keleti vezetőkkel, Putyinnal, Erdogannal, stb. fenntartott kapcsolataiban szoktunk meg tőle” – mondta, hozzátéve: „a nyugatiakkal eddig mindig ’nyugati nyelven beszélt’, a keletiekkel ’keletin’, azaz bókolt, hízelgett”.
„Egyértelműen látszik, hogy Orbán, még a választások előtt mindenképpen szeretne visszakerülni a Néppártba, aminek a döntő tényezője a CDU” – vonta le a következtetést a látottakból-hallottakból (is) Szent-Iványi, aki szerint „ennek is szól ez a nagy barátkozás”. Láthatóan mindent feltett arra, hogy visszafogadják, amit mi sem mutat jobban, mint a Die Welt belső körökből szerzett információja, miszerint Orbán együtt viccelődött Merkellel az olasz Matteo Salvinin – akiről korábban azt mondta, hogy „ő az én hősöm”, „az EU legnagyobb politikusa”.
Orbánnak mindenesetre nem lesz könnyű az elkövetkező időszakban, idehaza ugyanis nem játszhatja el azt, amit például tegnap eljátszott Merkellel – véli a szakértő. Aki emlékeztetett arra, hogy alig pár hete Schmidt Mária, Orbán ideológusa még arról beszélt, hogy Merkel Kelet-Németországot csinált Németországból. „Hogyan fér ez össze azzal, hogy Merkelnek azt mondta Orbán: ’mi magyarok tiszteljük a sikeres nőket’?” – tette fel a költői kérdést Szent-Iványi.
