Merkel még az utóbb ellenfelévé vált Orbánnal is ki tudott jönni
A kérdés az, hogy Angela Merkel távozása után ki tartja össze az Európai Uniót – írta a konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója. Hogy pontosan mikor távozik, az mindenekelőtt a német koalíciós tárgyalások menetétől függ, de annyi bizonyos: akkor olyan cezúra keletkezik, amely aggodalmat vált ki Brüsszelben. Ugyanis Merkel tartotta össze az EU-t a legnehezebb órákban, és része volt minden megmentő kompromisszum kidolgozásában.
„Angela Merkel mindig igyekezett kompromisszumot keresni, de ezt meggondoltan és karakterrel, erős jellemmel tette, és nem úgy, hogy most én mondom meg, mi lesz. Mindenkit meghallgatott, de attól sem retten vissza, hogy az egybegyűlteknek a szemébe mondja: totálisan eltévedtünk” – idézte a FAZ előfizetői számára elérhető cikke Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt.
Az unió Helmut Kohl óta nagyobb és bonyolultabb lett, sok állam csatlakozott, Nagy-Britannia kilépett, de Merkel soha nem veszett össze egyetlen kollégájával sem, és soha nem is kiabált. Ha nagyon dühös lett, felállt, és kiment. Mint a korona-milliárdok körüli tavaly nyári vitában. Akkor négy napig tartott, amíg a holland Mark Rutte körül tömörült, úgynevezett fukarokat meggyőzte: ők a saját érdekeiket követték, Merkel az egészet tartotta szem előtt.
A kancellár még olyanokkal is ki tudott jönni, mint Orbán Viktor, aki a 2015-ös migrációs válság nyomán az ellenfele lett: soha nem szakadt meg a párbeszéd. Nem kevesen vetik ma Merkel szemére, hogy túl elnéző volt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, és ő is felelős azért, hogy a jogállam a két országban a kerekek alá került – írta a szerző, aki feltette a kérdést: ki más lett volna képes leküzdeni a két ország kilátásba helyezett vétóját, és párhuzamosan új fegyvert kovácsolni az unió számára, ha nem Merkel?
Merkel távozásával Orbán és Rutte lesz a két legrégebben hivatalban lévő kormányfő az Európai Unióban, de egyikük sem fogja betölteni Angela Merkel helyét, sőt, minél inkább közeledett Merkel kancellárságának a vége, annál erősebbek lettek az ellenpontjai. Rutte legutóbb a nem heteroszexuális emberek jogairól folyó vitában egyenesen Magyarország kilépését követelte, és ezzel egy tabut tört meg. Ki fogja az ilyesmiket elrendezni, ha Merkel már nem lesz a politikában?
Sokan Emmanuel Macronra szegezik a tekintetüket, de neki előbb győznie kell a választásokon, különben jövőre az első félévben a francia soros elnökség már áprilisban véget érhet. És még ha Macron győz is odahaza, még messze nem szerezte meg a közép- és kelet-európaiak bizalmát, akik rémülten néztek, amikor Macron kikiáltotta a NATO agyhalálát, és némileg közeledett Putyinhoz. Putyin ügyében is bosszankodtak Merkel miatt nem egyszer, de az fel sem merült, hogy Merkel lépre mehet Putyinnál. Így minden újra Németországnak, az EU legnagyobb, és gazdaságilag legerősebb országának kancellárján múlik majd, és ez a tisztség bármely birtokosának különleges hatalmi pozíciót jelent. A hatalom azonban nem azonos a tekintéllyel, az utóbbit ugyanis meg kell szerezni. Merkel is csak a növekvő tapasztalattal vált európai vezetővé, azzal, hogy minden egyes új válságban bizonyított, és megszerezte a sikeres politikus tőkéjét: újra és újra választást nyert. Akárki kerül is a kancellári bársonyfotelbe, e tekintetben teljesen elölről kezdi – írta a FAZ.
