Mészáros Lőrinc két bukása
Nagyon nem kell sajnálni Mészáros Lőrincet, a jövőben is biztosan lesz mit a tejbe aprítania, sőt, ha a Maldív-szigetekre készül nyaralni, a különrepülőgép sem lesz elérhetetlen a számára. De azért bizonyára bánkódik egy kicsit, amiért megint alulmaradt egy pályázaton, és nem ő nyerte el a milliárdos közbeszerzést.
Normális viszonyok között nincs abban semmi különös, ha egy cég nem mindig nyer a pályázatokon. Sőt, épp az a természetes, hogy a legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozás nyeri el munkát és a vele járó, gyakran tetemes összeget. Azért ő nyer, mert az ő terve a legjobb, az ő termékei a legkeresettebbek, ráadásul árban is versenyképesebb a vetélytársaknál.
Mészáros Lőrincet idáig elkényeztette az élet. A gázszerelőből milliárdossá lett nagyvállalkozó – nem mellesleg Orbán Viktor miniszterelnök közeli jó barátja –, korábban sorra nyerte el a közbeszerzéseket. Tegyük hozzá: vagyonát és vagyonosodását nem a versenyszférából, hanem az állam (értsd: adófizetők) által finanszírozott pénzekből alapozta meg. Igazi NER-lovag tehát Mészáros Lőrinc, aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, azaz a magyar emberek által győzelemre vitt fülkeforradalomnak köszönheti a gyarapodását.
Most azonban porszem keveredhetett az idáig jól működő gépezetbe. Nem tudunk másra gondolni, hiszen, amint a hírekből megtudhattuk, Sellye térségének ivóvízminőség-javító programját nem a Mészáros és Mészáros Kft., hanem az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Betonútépítő Zrt. ütheti nyélbe, nettó 1 milliárd 785 millió forintért.
Tetézi a bajt, hogy Mészáros és Mészáros Kft. nem sokkal korábban, a tiszadobi ivóvíz minőségét javító beruházás kapcsán is csak ezüstérmes lett az EuroAszfalttal szemben.
Sajnálkozásra azért nincs ok, leírni meg végképp nem érdemes Mészáros Lőrincet. Az ő esetében ugyanis nem arról van szó, ami más oligarchákkal olykor előfordul, vagyis, hogy valamiért kegyvesztetté válnak a miniszterelnöknél. Inkább az lehet, hogy Orbán ezekben a nehéz időkben, amikor a Fidesz szénája nem áll olyan jól mint korábban, fontosnak tartja, hogy adjon a látszatra. „Ne mi kapjuk a legtöbbet”, mondhatta Mészárosnak a miniszterelnök, de az sem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc maga kérte: hagyjanak már másokat is labdába rúgni. Már neki is kezd kínossá válni, hogy mindig ő nyer – képzeljünk el olyan futballbajnokságot, ahol minden meccs előre lefutott. Semmi izgalom, hiába a sok szép, drága stadion, előbb-utóbb elfogynának a nézők és a csapatok üres lelátók előtt futballoznának.
Sellye és Tiszadob: egymás után két figyelmeztető vereség, amelyekből azonban nem muszáj a szükségesnél komolyabb következtetéseket levonni. Ne legyenek ugyanis kétségeink, Mészáros Lőrinc továbbra is fénylő állócsillag a magyar ugar felhőtlen egén. Pályája felfelé ível, a NER szárnyal, a miniszterelnök pedig, példás családfőként továbbra is gondoskodik az övéiről.
