Mészáros Lőrinc vonatra ült

Mi persze nem azon csodálkozunk, hogy Mészáros Lőrinc ezt a közbeszerzést is elhozta, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy a minimum 750 milliárdra, de akár 900 milliárd forintra tehető beruházásra pályázók közül épp az a cég vitte el a pálmát, amelyik Magyarország leggazdagabb emberéhez köthető. A volt felcsúti polgármesterről régóta tudjuk, hogy pusztán a miniszterelnök barátja és Isten a segítője, hanem azt is, hogy jószerivel mindenhez ért, az élet valamennyi területén, ahol állami pénz látszik, képes visszautasíthatatlan ajánlatokat tenni.

Mi tehát nem strómanozunk, nem kérdőjelezzük meg a szakmai képességeket, nem tartjuk valószínűtlennek, hogy egy hétköznapi gázszerelőből olyan rejtett tudások bújnak elő, amelyek alapján egy évtizeden belül az átlagos havi jövedelmét napi milliós keresetre tudja váltani. Tudomásul vesszük, hogy Mészáros Lőrinc nagyszerű csapatot épített maga köré, olyan embereket alkalmazott, akik nem pusztán kiválóan, hanem a lehető legjobban értenek a mezőgazdasághoz, az útépítéshez, az újságcsináláshoz, a televízió készítéshez, etc., de lám a vasútépítéshez is.

Tudjuk azt is, hogy egy családbarát kormány mellett sem a protekcionizmus az, ami a Mészáros família kezébe juttatja ezeket a vállalkozásokat; egy törekvő családban a legtermészetesebb, hogy az apa mellett az anya, és a gyermekek is feltűnnek a bizniszben; a felcsúti levegő és az atyai szeretet omnipotenssé tesz mindenkit Mészáros Lőrinc környezetében.

Ezért aztán egy percig sem csodálkozunk az újabb sikeren, És most még abba se mennénk bele, hogy – mint sokan mások megteszik – megkérdőjeleznénk a beruházás fontosságát, és abba se, hogy ebből az egész üzletből a kínaiak meg Mészáros Lőrinc tudnak csak jól kijönni, Magyarország veszíteni fog rajta. Nem tudjuk, hogy ez így van, nem ítélkezünk felületesen, ráadásul, miután viszonylag ritkán ülünk vonatra, hogy elutazzunk Belgrádba, ennek fontosságáról, szükségességéről sem tudunk nyilatkozni.

Vagyis kellő szerénységgel állunk a hír értékeléséhez, óvjuk magunkat, hogy az eddigi sztereotípiák mentén értékeljük a történteket. Éppen ezért csodálkozunk a Fidesz kommunikációs igazgatójának közlésén, miszerint itt kifejezetten szakmai alapon hozott döntést a bíráló bizottság, szó nincs arról, hogy a végeredménynek köze lenne a tulajdonosi háttérhez – áttételesen tehát Orbán Viktorhoz -, csakis a  cégek felkészültsége és a beruházás érdekében tett vállalás dominált. Vajon a Fidesz honnan tudja ezt? Honnan tudja Hidvéghi, hogy mennyire felkészült a vasútvonalat építő cég, amikor még csak most alakult, éppen a vasútfejlesztési projekt megszerzése érdekében?

És egyáltalán: ki adta oda a Fidesznek – egy pártnak – a két pályázó anyagát (volt ugyanis egy vesztes konzorcium, amelyről persze nem tudjuk, hogy valódi versenytárs volt-e, vagy egy előre kijelölt vesztes) és mi az a különös vállalás, amely a Mészáros-féle csapatot az első helyre röpítette? A Fidesz miért tud erről többet, mint bárki más, aki nem részese a pályázati munkák elbírálásának? Mi bevallottuk: fogalmunk sincs, hogy a 160 kilométer vasút felújítási költség, azaz a 750-900 milliárd forint (ami azért elég nagy szórásnak tűnik), arányban vannak-e egymással, de gyanítom Hidvéghy sem tudja.

Legfeljebb azt, hogy mit kell mondania. Hiszen ő is ott ül a Fidesz vonatán.