Mészáros Tamás: a Corvinuson én jó magyar hallgatót nem cserélnék le közepes külföldi hallgatóra

Millei Ilona 2021. július 24. 07:57 2021. júl. 24. 07:57

A Budapest Corvinus Egyetem a héten két ügyben is az érdeklődés középpontjába került, egyrészt a rekordmagas bekerülési ponthatárok okán, másrészt amiatt, hogy az egyetem oktatói nyilatkozatot  adtak ki, amelyben elítélik az Országgyűlés által június 15-én elfogadott „A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényt, és szolidaritást kívánnak vállalni a magyarországi LMBTQI-közösséggel. Mészáros Tamás, az egyetem egykori rektora szerint a Corvinuson mindig is magas volt a bekerülési pontszám, az idei pedig egy hagyományfolytató pozitívum, és jó előrejelzés. „Szerencséje” van az új rektornak, Takács Elődnek, hogy máris ilyen jó hallgatóságot kap. A volt rektor szerint a Corvinus Egyetemnek progresszív hagyományai vannak, és ő ezt a nyilatkozatot is ezen progresszivitás folytatásának tekinti. Örül annak, hogy – ha nem is egységesen, nem is teljes mértékben –, a Corvinus hangot ad a véleményének. Ha úgy tetszik, ilyen szempontból is folytatódik a hagyomány, a Corvinus oktatóinak és hallgatóinak szabadságvágya, és az azzal való élés minden korszakban megvolt.

– Ön, mint az egyetem volt rektora, alig pár hónapja azt nyilatkozta a Hírklikknek, drukkol az egyetemnek, szeretné, ha jó lenne. A héten a Budapesti Corvinus Egyetem két ügyben is az érdeklődés középpontjába került, egyrészt a rekord magas ponthatárok miatt, másrészt amiatt, hogy oktatói közös nyilatkozatban ítélték el a homofób kitételekkel teletűzdelt pedofil-törvényt és vállaltak szolidaritást a magyarországi LMBTQI-közösséggel. Vagyis először fordult elő, hogy egy alapítványi formába átszervezett egyetem oktatókarának több tagja nyíltan kiállt egy kormányzati törekvéssel szemben. Ön mit gondol erről a két dologról?

– A ponthatárokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy folytatódik a hagyomány, és ennek tulajdonképpen a pozitívuma, attól, hogy az egyetem átáll egy másik működési formára, úgy tűnik, hogy a jelentkezők száma és minősége nem csökken. Ilyen szempontból azt lehet mondani, hogy a legmagasabb pontszámok korábban is a Corvinuson voltak, és most is. Attól azért volt egy kis félelem, hogy nem mernek majd jelentkezni, mert sok tandíjat kell fizetni, de úgy néz ki, ez a része „lenyugodott”, és a hallgatók jelentkeznek. Ez pedig jelent egy versenyt, ami növeli a belépő pontszámot. Ezért volt 472 pont az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszak felvételije. A többi területen is elég magasak a pontszámok. Én ennek mindenképpen örülök, és nagyon hangsúlyoznám, hogy a tradíciók ilyen szempontból folytatódnak.

– És valóban rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, vagy csak a tavalyi évhez képest voltak magasabbak?

– Nem. Abszolút értékben is magasnak tekinthető a 470 pont. Hiszen az a hallgató, aki ennyit elért – és ez a bejutási ponthatár volt, ennél csak jobbak, így még 480, 485 pontosak kerültek be – annak a középiskolai teljesítménye nagyon magas volt. Természetesen a többletpontszámok, a különböző nyelvvizsgák, egyebek is jelentenek pluszt, tehát ilyen szempontból tényleg minőségi hallgatók kerültek a legtöbb szakon hozzánk. Ez fontos dolog, ez a színvonal a lehetőség szerint tartandó, és én bízom benne, hogy sikerül jónéhány olyan fiatalt is meggyőzni, aki esetleg külföldre menne továbbtanulni, hogy hozzánk jöjjön. Mehet tőlünk is külföldre, mert a Corvinusról szinte már mindenki, aki akar, és megpályázza, fél évre, egy évre kimehet külföldre. Nincs ilyen gond, de a mi diplománkat kapja, vagy közös diplomát, olyat, mint a CEMS, vagy egyéb szervezetek adnak. Összességében tehát pozitívum, hagyományfolytató pozitívum és jó előrejelzés. „Szerencséje” van az új rektornak, Takács Elődnek, hogy máris ilyen jó hallgatóságot kap. 

– Tulajdonképpen ez visszaigazolja az egyetem modellváltásának eredményességét? 

– Hát, azt még nehéz lenne mondani, mint ahogy azt is, hogy történtek-e már olyan dolgok, amikkel nagyjából nem értene egyet az egyetem, vagy az egyetem egy része. Az a hallgató, aki a modellváltás után bekerült az egyetemre, még ki se jött. Magyarán még nem tudni, hol, mennyiért tud elhelyezkedni, ezek a minőségi mutatók ilyen szempontból nem ismertek. Az biztos, hogy a hallgatók, akik megpályázták az ösztöndíjat, azok megkapták, a korábbi elnevezés szerint az „államilag támogatott” megoldás folytatódott, és természetesen egy sor területen, a hallgatói teljesítménymérésben és a szakfejlesztésekben, egyebekben megtörténtek az előrelépések. De ennek se pozitív, se negatív hatásait még nem lehet lemérni. Bízom benne, hogy elsősorban pozitív hatása lesz. 

– A magas szintű, minőségi oktatás érdekében a Budapesti Corvinus Egyetem idén a tavalyihoz képest jóval több jelentkezőből kevesebb diákot vett fel alapszakjaira, magasabb ponthatárokkal. Így az oktatók tömegképzés helyett minőségi oktatást tudnak nyújtani a kiemelkedő képességű hallgatóknak?

– A világban az egy speciális mutató a felsőoktatásban, hogy hány hallgató jut egy oktatóra. A legjobbon – bár jó néhány éve foglalkoztam ezzel –, az MIT-en, Bostonban, másfél, vagy két és fél hallgató jutott egy oktatóra, és adminisztrátor oktatói segítőre. Ez azt jelenti, hogy nagyon intenzív oktatást lehetett ezzel végezni, nagyon intenzíven lehetett foglalkozni a hallgatókkal. Ez Magyarországon – abban a világban, amikor  a hallgató létszám és a felvett létszám versenytényezői mutató volt –, a Corvinuson se a legjobb a nemzetközi összehasonlításban. Magyarán sok hallgató jut egy oktatóra. Egyik oldalról ezt kívánják csökkenteni, a másik oldalról pedig – de ebben csak megérzéseim vannak –, hogy egy kisebb egyetemet akar a mai vezetés, vagy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, és ennek az egyik jele, hogy kevesebb hallgatót veszünk fel. És, hát félő, hogy esetleg ezt majd követi a kevesebb oktató is… Remélem, nem pontosan így lesz. De vannak jelek arra, hogy egy kisebb, kisebb elitegyetem irányába kíván elmozdulni mindenképpen a kuratórium. Kérdés, hogy ki ért ezzel egyet, ki nem. Persze, ehhez hozzá kell tenni, hogy egy nagyon komoly cél a külföldi hallgatók idehozatala. Magyarán, lehet, hogy a magyar hallgatók helyére külföldi hallgatót hozunk. Ennek egy veszélye van, hogy ugye érdemes lenne csak minőségi külföldi hallgatót hozni. Tehát nem mindegy, hogy milyen előképzettséggel, tudással vagy motivációval jönnek ide a külföldi hallgatók. Én bízom benne, ha nem is érjük el ezzel a világ legnagyobb egyetemeinek versenyhelyzetét, de, ha megcélozzuk a külföldi hallgatókat, akkor azok közül sikerül majd jókat fölvenni. Én ezt azért tartom fontosnak, mert egyrészt az is egy nemzetközi norma, hogy milyen arányú a külföldi hallgatók, meg a külföldi professzorok létszáma az egyetemen. Ilyen szempontból fontos cél. A másik oldalról persze azt gondolom, hogy jó lenne elsősorban a magyar hallgatóknak odaösszpontosítani a magyar pénzeket. Ehhez hozzá kell tenni annak a veszélyét – persze, attól függ –, hogy mennyi tandíjat kérnek, azt fizetik-e, finanszírozzák-e a külföldi hallgatók önmagukat. Ezek még kérdések. Én mindenesetre jó magyar hallgatót nem cserélnék le közepes külföldi hallgatóra. Erre nagyon oda kéne figyelni. 

– A Corvinus stratégiai célja, hogy 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén. Ezt az elitképzéssel és a nemzetköziesítéssel kívánja az egyetem elérni. Ezek már önnek is a céljai közé tartoztak, amikor ön volt a rektor, de azt nem szerette volna, ha az átszervezés kizárólag a külföldi hallgatók idejövetele érdekében történne. Hogyan látja ezt most? 

– Igen, valóban nekem is célom volt, hogy az egyetem a legjobbak között legyen. Viszonylag szépen fejlődött is a külföldi hallgatók létszáma. Külföldi oktatót nem nagyon tudtunk behozni, de bízom benne, hogy az új rektor, aki a princetoni egyetemen doktorált, a kapcsolatrendszerével esetleg ebből a szempontból tud egy változást előidézni. Annak is megvannak persze a hátulütői, hiszen egy jó, neves külföldi professzort nagyon meg kell fizetni, és ott lesz mellette a magyar, aki a töredékét keresi. Ez nyilván feszültséget okozhat, de ezt kezelni kell a vezetésnek, ez az ő feladata. Mindenesetre a nemzetköziesedés tulajdonképpen nagyon fontos cél olyan szempontból, hogy egymástól is tanulnak a hallgatók. 

– A másik dolog amiről beszélnünk kell, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói közös nyilatkozatban ítélték el a homofób kitételekkel teletűzdelt pedofil-törvényt, és szolidaritást vállalnak a magyarországi LMBTQI-közösséggel. Először fordult elő, hogy egy alapítványi formába átszervezett egyetem oktatókarának több tagja nyíltan kiáll egy kormányzati törekvéssel szemben. Miért gondolták ezt fontosnak? 

– Nem a kormány ellen, hanem valami mellett adtak ki nyilatkozatot, amit több, mint százan aláírtak. A lényeg, hogy a külföldi hallgatókkal kapcsolatban nálunk nincs semmi ellenérzés, nincs megkülönböztetés bőrszín, vallás, vagy bármi más miatt. Ez évtizedek óta így megy. Ilyen szempontból nyitott a Budapesti Corvinus Egyetem, és természetesen a magyar felsőoktatás is. Az egy másik kérdés, hogy most ez a politikai felhangokkal járó törvénymódosítás, meg a pedofil-törvényt kiegészítő törvénymódosítás nyilván sok mindenkit zavar. Én megmondom őszintén, örülök neki, hogy – ha nem is egységesen, nem is teljes mértékben –, a Corvinus hangot ad a véleményének. Azért ez egy jelentős tömeg. Ha úgy tetszik, ilyen szempontból is folytatódik a hagyomány, a Corvinus oktatóinak és hallgatóinak a szabadságvágya, és az azzal való élés megvolt minden korszakban. Beleértve még a Rákosi korszakot is, amikor az iparkari estéken elhangzottak bizonyos elméletek, amik annak idején  elsősorban a kapitalizmusra utaltak, később a gazdasági mechanizmusban és az átalakulásban is, de a kutatásokban, egyebekben szintén vezérszerepet játszott. Ilyen szempontból a Corvinus Egyetemnek progresszív hagyományai vannak, és én ezt a nyilatkozatot is ennek a folytatásának tekintem. Igen, akik nem értenek egyet azzal, ami történt, annak hangot is adnak. Márpedig a Corvinuson sokan lehetnek ilyenek, hiszen társadalomtudományi képzés is van. Nagyon erős gender képzés van nálunk, kutatási eredmények is vannak, és nyilván ezek az oktatók megszólaltak, és aláírták a nyilatkozatot. Ezt én pozitívumnak tartom, és nagyon bízom abban, semmilyen következménnyel ez nem, inkább a Corvinus pozitív imázsának a növelésével jár az ország szemében, és nemzetközi téren is.