Miért a kelet-európai országokban haltak meg a legtöbben a járvány miatt?
A Covid áldozatainak összesítésében a világ első tíz országa között nyolc az európai posztszovjet régióban található. Mi magyarázhatja ezt? Kövérek vagyunk, kevés a szakápoló, a kormányok rosszul szervezik az államot, a vezetők és a vezetettek közti társadalmi szerződés is átalakult.
Bár Szijjártó Péter nemrég azt állította, hogy Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi választ Európában a járványra, a lakosságarányos Covid-halálozásban Magyarország az első helyen áll. Utána sorrendben Csehország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Bulgária, Észak-Macedónia és Szlovákia következik, aztán nyolcadikként egy nyugati ország: Belgium, majd Szlovénia, és tizedikként Olaszország – írja a Szabad Európa. (A szintén az élbolyban található két, harmincezres lélekszámú miniállammal nem számolva.)
Nagyon valószínű, hogy több, Európán kívüli országban valójában rosszabbak a számok, csak ott sok rászoruló nem jut el az egészségügybe, így annak tudta nélkül hal meg, illetve az adatszolgáltatás is rossz. Diktatúrák, autoriter rezsimek pedig hajlamosak a titkolózásra, az adatok kozmetikázására, nehogy a vezetés mindenhatóságának képzete, és az ország (vagyis a vezető) imázsa csorbuljon. (Kínáról és Oroszországról is voltak ilyen hírek a Covid kapcsán.)
A portál egészségügyi közgazdászok és egy politikatudós segítségével igyekszik kideríteni, hogy milyen okai vannak a kelet-európai országok kudarcos járványkezelésének.
Kézenfekvő magyarázat, hogy a régió lakosai között az egészségtelen életmód miatt sok az átlagosnál elhízottabb ember, és krónikus betegségekkel is többen küszködnek, mint nyugaton. (Itt persze rögtön fölmerül a harmadik világ statisztikáinak minősége.)
Ez viszont nem jellemző a csehekre, és a lengyeleknél is feleannyi túlsúlyos van, mint nálunk – árnyalja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Tény, tette hozzá, itt, „a vasfüggöny mögött” a várható élettartamon belül az egészségben megélt évek száma is kevesebb. „Egy 45 éves, aprófalvas vidéken élő, dohányos roma ember egészségügyi állapota rosszabb, mint egy 75 éves francia nyugdíjasé.”
Rékassy Balázs (aki szintén orvos és egészségügyi szakközgazdász) második okként az egészségügyi ellátórendszer állapotát és érdekeltségi viszonyait említi. Az egészségügyön belül a közfinanszírozás Magyarországon egyre alacsonyabb, a magánegészségügyet pedig sokan nem tudják igénybe venni. „GDP-arányosan keveset költünk egészségügyre, de van mögöttünk még 150 ilyen ország. Valószínűleg összeadódnak az okok.”
Rékassy Balázs harmadik okként említi azt, hogy az egészségügyi rendszer Európában mindenütt a krónikus, és nem a fertőző betegségek kezelésére állt rá. Az viszont magyar sajátosság, hogy 2016-ban felszámolták, és különböző intézmények között szórták szét az ÁNTSZ-t, Európa egyik legjobb járványügyi szervezetét.
„A német precizitás hamar felismerte, hogy a korai járványkezelésben milyen fontos a tesztelés. Nyugaton nagyon sokat tesztelnek. Kelet-Európára nem jellemző ez a szervezettség. Pedig, ha egy járványt nem fogunk meg az elején, akkor később már nehéz, és a rendszer már nem tudja kezelni” – folytatja Rékassy Balázs. Negyedik magyarázat tehát az ellátórendszer rossz szervezettsége: a tesztelés, a korai észlelés és járványkezelés tartozik ide.
„A cseheknél rendszerszintű probléma nem nagyon van, az lehet a fő ok, hogy rosszul intézkedtek, ezért lehetett nagyon gyors a vírus terjedése” – teszi hozzá egy másik közgazdász, Dózsa Csaba. A többi országnál a másik négy szempont is működhetett.
„Amikor sűrűsödés van a kórházban, akkor már ápolásszakmai problémák vannak. Ez fontos tényező ezekben az országokban. Ausztriában, Németországban egy ápolóra két beteg jut, nálunk 10-12. Ő képtelen napi szinten ennyi krízisben lévő beteget követni, elkerülhetetlen, hogy az ne legyen félrekezelve” – mondja Dózsa Csaba.
A lap forrásai szerint a Fideszben idén év elején már az volt meggyőződés, hogy ha nem „nyitnak” legkésőbb májusban, akkor veszélybe kerül a jövő évi választási sikerük. Emiatt el is indult a nyitást propagáló kommunikációs kampány, míg végül – a szakértői „riogatások” dacára másfél hónapos késéssel – a meredeken emelkedő esetszámok miatt kénytelenek voltak újból zárni. De májusra még így is megtörtént a nyitás.
A kelet-európai vezetők ambivalenciája elbizonytalaníthatta az embereket, magyarázza Szabó Andrea politikatudós, mert látszott, hogy a politikusok is nagyon szeretnének nyitni.
