Mindegy, hogy mennyibe fog kerülni a kifli, az utolsó csepp víz ára végtelen lesz

Önök levelet küldtek a jövő évi választásokon induló miniszterelnök-jelölteknek, és a jelenlegi miniszterelnöknek, hozzák nyilvánosságra a zöld programjukat. Mire számítanak?

Feltétlenül arra, hogy reagálnak. Amit leírtunk, azt nem véletlenül írtuk: tényleg mi másról szól a politika, ha nem arról, hogy hogyan védik meg az embereket az ökológiai összeomlástól. Ha nagyon apokaliptikus víziót akarok festeni, akkor tényleg az a tétje a környezeti válságoknak, a klíma, az éghajlati és az ökológiai válságnak, az élővilág és az éghajlat válságának, hogy meddig maradhat fenn, vagy elpusztul-e a civilizációnk. Ezt a kérdést feszegetik a környezeti válságok, és most már nem csak a zöldek, de a tudósok is azt mondják, lépni kell. Eddig is mondtuk, de lépések nem nagyon történtek. Pedig egyre inkább úgy néz ki, hogy túljutunk azokon a pontokon, amikor még visszafordíthatók, megállíthatók a folyamatok, és nem gyorsulnak fel végzetesen. A tudósok szerint nagyon feszegetjük már ezeket a határokat.

Melyek ezek a határok?

Beleértjük a tengerszint emelkedését, a gleccsereknek és az Antarktisz jegének olvadását, a hőmérséklet emelkedését, az erdők pusztítását. Erről beszéltek a tudósok is, amikor azt mondták, úgy néz ki, hogy az amazonasi esőerdők egyre inkább széndioxid kibocsátók, semmint széndioxid elnyelők. De nem csak erről az egyről, az összes többi esőerdőről is szó van, hiszen nagyjából mindenhol pusztítják azokat.

Az ellenzéki pártoknak nagyjából ismert a zöldprogramjuk, és egyik sem zárkózik el attól, hogy végrehajtson bármit is ebben az ügyben, sőt, vannak köztük kifejezetten zöld pártok.

Elutasító levelet nem kaptunk még, viszont amit lehet ismerni, az a közös alap, amit két hónappal ezelőtt közzétettek. Amit láttunk, azt véleményeztük (a honlapunkon megtalálható), de választ nem kaptunk ezekre a véleményekre. A pártok meghirdették, hogy javaslatokat is lehet küldeni, mi a javaslatainkat is elküldtük, de sajnos még azokra sem kaptunk választ. A legfőbb kifogásunk az volt, hogy, bár alapvetően nem hangzik rosszul, amit mondanak, de túl sok az általánosság, kevés a konkrétum, és a garanciája nem látszik, hogy ebből mi fog megvalósulni. Voltak tartalmi kifogásaink is, mert ez a szöveg nyilvánvalóan egy többpárti kompromisszum, amiből van, ami nekünk nem tetszik. Éppen ezért várjuk azt az egyes pártoktól, hogy válaszolnak. Most lesz egy előválasztás, amit nyilván egy kampány fog megelőzni, lesz versengés a jelöltek között, és nyilván sok kérdés fel fog merülni ennek során. Mi mindenképpen azt várjuk, hogy a zöld kérdésekről is szó lesz. Nagyon sok minden foglalkoztatja az embereket Magyarországon, amire reagálni kell, a fizetés, az infláció, a megélhetés úgy általában, az egészségügy, az oktatás, de mi azt látjuk – és ez már jó ideje visszaköszön a közvélemény-kutatásokból –, ha a magyar embereket megkérdezik arról, mi aggasztja őket leginkább, akkor a többségük a negyedik, ötödik, van, amikor a harmadik helyen az éghajlatváltozást jelölik meg. Tehát nyilván ezzel foglalkozni kell. Ha másért nem, akkor már csak ezért is azt gondoljuk, hogy a politikusoknak figyelembe kell venniük környezeti válságunk kérdését. De, miért ne lehetne az, hogy a politikusok még az embereknél is komolyabban veszik ezt a válságot? Mert lehet, hogy minket a kifli ára aggaszt elsősorban, de valójában a politikusnak kell lennie egy olyan víziójának, hogy az éghajlatváltozásba hosszú távon belehal az ország, illetve a világ, és ahhoz igyekszik illeszteni a politikáját. Ebbe beletartozik az is, hogy komolyan veszi a környezeti válságokat. Hiszen, ha csak a kifli árával foglalkozunk, miközben elmegy mellettünk a klímaválság, a végeredmény az, hogy mindegy, mennyibe kerül a kifli, ha megfővünk a bolygón. Ha közgazdasági alapon vizsgáljuk a kérdéseket, azt szoktam mondani, hogy az utolsó csepp víz ára végtelen lesz. De ezt azért nem kell megvárni.

Mi a legnagyobb probléma a környezetvédelemmel kapcsolatban?

Az, hogy mindig van kifogás. Miért mindig inkább mással foglalkozunk, miért adunk mindig lehetőséget az autógyáraknak és a fosszilis energia égető cégeknek a további működésre? Miért nem tereljük inkább más irányba a gazdaságot? Nyilván munkahelyek, egyebek múlnak rajta, de épp ezek miatt a kifogások miatt tartunk ott már harminc éve, hogy bár egyértelműen zajlik az éghajlatváltozás, de az bizonyítottan emberi eredetű. Ezért a politikusoknak tenniük kell valamit, de az ambíció, az igazi ambíció, ami tettekben mérhető, az még mindig hiányzik. Nem csak Magyarországon, máshol is. De nagyon reméljük, Magyarország ebben is első lesz a világon, mint mindenben…

Orbán Viktornak is elküldték ezt a levelet. Tőle mire számítanak?

Abszolút demokratikusan gondolkodunk ebben a kérdésben, azt várjuk, hogy ők is megküldik a programjukat. Persze, lehet, hogy másképpen fog alakulni. Bár szerintem egy politikai vita az ilyen kérdésekről mindig érdekes, de most az előválasztáson indulóktól várhatunk egy kampányt a legkülönbözőbb témákban. Azért kértük a miniszterelnöktől is a választ, mert biztosan tudjuk, hogy indulni fog a következő évi választáson, és mégiscsak a mostani kormány politikája az, amihez mérni lehet, és azt gondolom, hogy a jelöltek is ahhoz szeretnék mérni, hogy a kormány miniszterelnök-jelöltje mit tervez megtenni. Ez az egyik legizgalmasabb kérdés. Az is nagyon fontos, hogy egymáshoz hasonlítsuk a miniszterelnök-jelöltek álláspontját ez ügyben, de az is, hogy a kormányzati állásponttal is össze tudjuk hasonlítani, hogy ki mit tervez.

Annál is inkább, mert 11 éve kormányoz a Fidesz. Mi volt az, amit a zöld politikáért megtettek ez alatt az idő alatt?

Egészen tavaly év elejéig, illetőleg előtte pár hónappal a magyar miniszterelnök környezetében elkezdték emlegetni, hogy van egy ilyen, hogy éghajlatváltozás, és a miniszterelnök már tavaly év elején magától belefűzte a beszédébe a környezetvédelem kérdését, és azt, hogy egy klímavédelmi programot indít Magyarország kormánya. Ezt azért mondom, hogy lássuk, hangsúlyeltolódás van. Az ezt megelőző tíz évben soha nem láttuk, hogy igazán komoly ambíciója lenne a magyar kormánynak a környezetvédelem terén. Lehetne sorra venni intézkedéseket, a beruházások támogatását meg egyebeket, de elég csak azt megemlíteni, hogy a magyar kormány hogyan szüntette meg a korábbi környezetvédelmi és természetvédelmi rendszert. Ez a Környezetvédelmi Minisztérium bezárásához és feldarabolásához vezetett – ha jól emlékszem –, 2010 óta nincs Környezetvédelmi Minisztériumunk. Az általa képviselt ügyek döntően az Agárminisztériumhoz kerültek, például a klímavédelem kérdése a gazdasági tárcához, és végül az Innovációs és Technológiai Minisztériumban landolt. De folytathatom a sort, a környezetvédelmi hatóságokat gyakorlatilag beolvasztották a kormányhivatalokba. Ez is úgy értékelhető, hogy a független környezet- és természetvédelmi hatóság megszűnt, és azokat a nagy kormányhivatalok egyik osztályába fokozták le. Gyakorlatilag független, erős környezetvédelmi hatósági és intézményi rendszerről ma már egyáltalán nem beszélhetünk.

Ez a most már hőhullámból hőhullámba torkoló nyár nem ébreszti rá azokat, akik tudnának cselekedni, hogy most már valamit tenni kell?

Én még emlékszem arra, hogy gyerekkoromban az édesanyám azt mondta, hétvégén strandra megyünk, mert 31 fok lesz. És szent áhítattal ejtette ki a száján ezt a 31 fokot. Akkor magasnak számított. Ma már örülünk, ha 31 fok van, és szinte fázunk a strandon, mert ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy 33-35 fokok vannak. Sajnos, az egész idei nyár a klímaválság forgatókönyvét mutatja be. Pedig évtizedek óta tudjuk, hogy ez lesz. A tudósok mondják, mi csak megismételjük őket. Borzasztó, hetekig tartó pusztító hőhullámok iszonyatos szárazsággal, és az egész úgy fog véget érni, hogy jön egy iszonyatosan tomboló, viharos időjárás, amikor rengeteg csapadék fog lehullani egyszerre. Olyan sok mennyiségű csapadék, hogy a talaj be sem fogja tudni egyszerre fogadni, és akkor az fog katasztrófát okozni, aztán jön egy újabb hőhullám, és a végén megint jön egy zivataros időszak… Az idei időjárás ezt mutatja, mintha elolvasták volna a klímaválság forgatókönyvét. Pontosan annak megfelelően működik. Én is azt gondolom, hogyha valakit ez nem ébreszt rá, hogy ez túl van azon, amihez mi hozzászoktunk még néhány évtizeddel ezelőtt, akkor nem tudom, mi ébresztheti rá. Magyarországon is érezhető, látható az, hogy klímaválságban élünk. Nem lehet tagadni.