Orbán arra használja tehetségét, hogy szétverje a demokráciát

A Bloomberg is megerősíti, hogy Merkel kancellár borúlátóan vélekedik arról, hogy mostantól kezdve Orbán Viktor kizárólagos uralma alá kerül az unió egyik demokráciája, ameddig csak akarja. Merkel azt közölte szóvivője útján, hogy a válságban a rendkívüli intézkedések közben tiszteletben kell tartani a jogállamot. Hasonlóan vélekedett a német külügyminiszter a Politico-ban, amikor megjegyezte, hogy a bajt közös erővel, és nem dekrétumokkal kell legyűrni.

Az EP liberális frakciójának vezetője, a román Ciolos úgy foglalt állást, hogy a különleges felhatalmazás láttán, a demokratikus Európának a legmagasabb fokú riadót kell fújnia, mert nem lehet egyszerűen lehúzni a rolót a jogállam számára. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke azt üzente, hogy a demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá. Az aggodalmakat osztják a zöldek is, akik szerint Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus normáktól, és biankó csekket ad a miniszterelnöknek.

A Financial Times úgy véli, Orbán megkapta a zöld jelzést az Országgyűléstől, hogy dekrétumokkal irányítsa Magyarországot. A lap szerint elvileg a Parlament visszavonhatja a most megadott különleges jogkört, de ott a Fidesznek kétharmada van.

Brüsszeli illetékesek, nemzetközi szervezetek és hazai civil csoportok kifogásolták, hogy a jogszabályban nincs benne, meddig érvényes. A magyar kormány azonban visszautasította mind az Európa Tanács, mind az EBESZ bírálatát. Megfigyelők azonban felhívják a figyelmet, hogy ha az EU erőteljesen reagál, az fontos üzenet volna más tagállamok számára, ha azok netán kísértésbe esnének, hogy kövessék a példát. Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője nemrégiben arról értekezett, hogy a budapesti politika jelzés lehet más kormányok számára, mármint, hogy meg lehet lovagolni a járványt és be lehet vezetni az alapjogokat korlátozó intézkedéseket.

A Huffington Post is azt emeli ki, hogy Magyarország egyúttal arra is példa lehet, hogy szélsőséges vezetők a járványt kiaknázva, erősítik meg saját hatalmukat. Azt is hozzáteszi a lap, hogy amit Orbán eddig tett az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom ellen, az különlegesen aggasztóvá teszi a felhatalmazásnak azt a részét, amelyik a rémhírterjesztésre vonatkozik.

A New York Times arra figyelmeztet, hogy a magyar kormányfő ezután saját akarata szerint vezetheti Magyarországot. De pont az a gond, hogy egyes kormányok sajátos jogokat szereznek a járvány ürügyén, és nemigen vannak biztosítékok, hogy nem élnek vissza azokkal. Magyarországon mostantól kezdve csakis Orbán mondhatja meg, mikor érjen véget a rendkívüli állapot.

A Wall Street Journal megszólaltatta Rácz Andrást, a Német Külpolitikai Társaságtól, aki úgy gondolja, hogy egyes politikusok a válságot meglovagolva megrendíthetik a demokráciát. A szakértő ebből a szempontból Magyarországot tartja a legnagyobb veszélynek.

A Washington Postban Lydia Gall, a Human Rights Watch kelet-európai kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a szükségállapot idején le lehet mondani bizonyos jogokról, ám a rendkívüli intézkedéseknek csakis ideiglenesek és arányosak lehetnek, és kizárólag a válság visszaszorítására szolgálhatnak.  Ám nem ez a helyzet, amikor bizonytalanul körvonalazott felhatalmazásokról van szó, és főleg nem, amikor azokat nem kötik határidőhöz. Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy Brüsszel mindenképpen meg akarja vizsgálni az új magyar jogszabályt, főleg ami a rendkívüli állapotot és az álhírek terjesztéséért előirányzott büntetést illeti.

Renzi volt olasz miniszterelnök pedig azonnal cselekvésre szólította fel az uniót, mert úgy véli, hogy annak jobb belátásra kell bírnia Orbánt. Vagy ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen ki kell rakni Magyarországot az EU-ból.

A The Times idézi a londoni Middlesex Egyetem egyik előadóját, aki arra emlékeztet, hogy a magyar kormánynak immár régi, jó szokása válság idején megnövelni a hatalmát, és azt utána meg is tartja, ahogy az a menekülthullám után is történt. Szerinte most is ugyanez fog lejátszódni.

A Guardian-ben  Delbos-Corfield, aki a magyar ügyek felelőse Strasbourgban, sajnálatosnak tartja, hogy az unió idáig mindig csak követte a magyarországi fejleményeket, pedig  tartani kell attól, hogy kormány a törvény segítségével hajszát indít a kritikus sajtó ellen a járvány kapcsán, miután a hatalom már most is azt állítja, hogy magyar és külföldi újságírók közösen le akarják járatni a vezetést.

„Orbán abszolút hatalmának már az illiberális demokráciához sem sok köze van” – írja a svájci konzervatív liberális lap a Neue Zürcher Zeitung. Mint megjegyzik, Orbán mostantól kezdve formálisan is az ország korlátlan ura, és a legnagyobb gond, hogy ezt meghatározatlan ideig teheti. Egy olyan országban, ahol a Fidesz szinte az összes állami intézményt, valamint tömegtájékoztatási eszközt a kezében tartja. Most pedig a Parlamentet is kiiktatja. A lap arra is figyelmeztet, hogy Magyarországon az egészségügy katasztrofális állapotban van, anyagilag kivéreztetett. Orbán tolta a milliókat az ostoba propagandába, miközben a betegek kénytelenek voltak maguk vinni WC-papírt a kórházba. Ha terjed a járvány, ezek a viszonyok széles körben ismertté válnak. Itt van jelentősége annak, hogy emberekre hosszú börtönt lehet kiróni hamis hírek terjesztéséért.  

A Frankfurter Allgemeine Zeitung  beszámol arról, hogy az Európai Bizottság szóvivője visszautasította a kormányfő vádját, mármint hogy Brüsszel gátolná a hatékony intézkedéseket a vírus ellen.

A Die Welt című konzervatív lap úgy látja, hogy von der Leyennek most már komolyan figyelnie kell Orbán Viktorra, aki a vírusválság kellős közepén fél-autokráciát csinál Magyarországból, és közben Brüsszelt ócsárolja. Magyarország azonban nem életképes az EU nélkül. A Bizottság elnökének hiteles stratégiát kell felmutatnia, arra nézve, miként akar eljárni az ilyen államokkal szemben. Ami meglepő, az az, hogy a többi tagország hallgat. Még inkább furcsa a Bizottság tanácstalansága. Amit idáig Brüsszel letett az asztalra a politikus megfegyelmezésére, az édeskevés – hangsúlyozza a lap, és megjegyzi: nem kizárólag a szankciókról van ott szó. Von der Leyen részéről az is roppant fontos, hogy meggyőző erővel nyilvánítsa ki: mit képvisel Európa, és mi az, ami elfogadhatatlan számára.

A Süddeutsche Zeitung arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a demokráciából már csupán a homlokzat maradt, de most azt is állványokkal támasztják meg, és vastag ponyvával fedik le. A lap szerint, a félelem magyarázza, hogy Orbán a helyzetet a hatalom megerősítésére használja ki. Az őszi választások ugyanis megmutatták, hogy minden ellenintézkedés dacára, még mindig sebezhető. Azon felül tudja, hogy a vírus hamarosan leleplezi, milyen veszedelmes mulasztást követett el. Hiszen az egészségügy annyira lepusztult, hogy aligha tudja állni a fertőzés okozta nyomást. Ám a felháborodást el lehet majd nyomni az új jogszabályra hivatkozva.

A Frankfurter Rundschau szerint, Orbán Viktor sajnos arra használja tehetségét, hogy szétverje a demokráciát, pedig egykor segített azt felépíteni. Neki most a szingapúri modell kell. Kicsi, tekintélyuralmi, gazdaságilag felfelé törekszik. Világos szabályok, nagy szabadság helyett. Ez az az illiberális állam, amit Magyarországnak szán.

A Spiegel úgy véli, Orbán Viktor – Európa szégyene. Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő jogköre messze túlmegy azon, amit más kormányok kaptak a válság megoldásához. De az egészet úgy állítják be, mintha csakis azt néznék, hogy lakosság ne szenvedjen sokat a vírus miatt. Magyarország földrajzilag Európához tartozik, de politikailag már nem. Itt lenne az ideje, hogy az EU vezetése komolyan helyre tegye Orbánt és kidolgozza az egyértelmű stratégiát a ilyesfajta viselkedés szankcionálására. A Bizottság, amely von der Leyennel az élen többé-kevésbé tétlenül tűri a dolgot, nem csupán gyenge, hanem gyáva is.

A Die Presse megszólaltatja az osztrák zöldek strasbourgi frakcióvezetőjét, aki kijelentette, hogy Orbán „koronapuccsot” hajtott végre és ez fekete nap a demokrácia számára. Megjegyezte, hogy az EU nem tűrheti tovább a támadást a jogrend ellen.

A Le Monde felidézi, hogy kilenc nemzetközi újságíró szervezet az EU-hoz fordult, mert azt gondolják, hogy a törvény támadás az alapjogok, valamint a sajtószabadság ellen. Orbánt is idézik ugyanakkor, aki azt üzente, hogy megmondta a nyűgösködő Európának: nincs ideje elméleti jogi vitákra, amikor emberéleteket kell menteni. A cikk emlékeztet arra, hogy az elején a politikus még a bevándorlást okolta a fertőzésért.