Mire költené a kormány a helyreállítási alapot? – 2. rész

Budai Balázs 2021. április 21. 19:30 2021. ápr. 21. 19:30

Elkészült a kormány részéről egy több mint 400 oldalas tervezet, amiből kiderül, hogy mire szeretné elkölteni az Európai Uniótól érkező 5760 milliárd forintot. Ennek a tervezetnek a legfontosabb elemeit ismertetjük röviden.

A magyar kormány által elkészített legfrissebb tervezet tíz komponensre osztotta fel a nemzeti helyreállítási tervet, amelynek első öt elemét bemutattuk az erről szóló előző cikkünkben, a következőkben pedig a tervezet második öt komponensét részletezzük.

Energia – zöld átállás

Erre összesen nagyjából 965 milliárd forintot szeretnének költeni. Ezen belül 493,4 milliárd forintot az RRF keretből. A zöld átállás jegyében 263 milliárdot költenének el az átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztéseire, 319 milliárdot a lakossági napelemes rendszerek támogatására és fűtési rendszerek elektrifikálására napelemes rendszerekkel kombinálva, további 308 milliárdot az új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatására és még 73 milliárdot az okos mérés elterjesztésére.

Ezeknek a javaslatoknak a célja, hogy Magyarország szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60-ról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12000 MW-ot a jelenlegi 1800 MW-ról.

Átállás a körforgásos gazdaságra

Az új körforgásos gazdaság cselekvési tervében megjelenik a szennyvízkezelés, a víz újra felhasználásának elősegítése, valamint a hulladékgazdálkodás további hatékonyságnövelése.

Ehhez a kormány szerint szükség van egy reformra, amely szabályozza a hazai körforgásos gazdaságot. Továbbá az infrastruktúra fejlesztésére, amit 120 milliárd forintból valósítanának meg, amelynek felét az RRF keretből finanszíroznák.

Tervezik elindítani a „Tiszta ország programot”, amelynek keretén belül felszámolnák az illegális hulladéklerakást. Ennek költségét 5,5 milliárdra becsülik, amit teljesen a RRF keretéből állítanának elő. Ezt a programot 2022 és 2023 között tervezik végrehajtani, amelynek sikerességét a felszámolt hulladék mennyiségi tömegében fogják mérni.

Az intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítését is célul tűzték ki a következő öt évre. A beruházás teljes költsége 86 milliárd forint, amelynek felét az RRF alapból finanszíroznák. Ezt az összeget egy kedvezményezett, kémiai újrahasznosítási tapasztalattal rendelkező nagyvállalat kapná meg.

További 224,5 milliárdból, amit teljes egészében az RRF-ből finanszíroznának, megoldanák a 2000 lakosúnál kisebb települések szennyvíz kérdéskörét. Ennek keretében 853 településnél, a helyi adottságokat figyelembe véve valósítanának meg projekteket, egy állami felügyelő szerv segítségével. A munkálatok befejezését 2026-ra tervezik.

Digitalizáció a versenyképesség szolgálatában

Ezen a komponensen belül hat beruházást tervez a kormány.

Az első a Gigabit Magyarország 2030 program keretében a legkorszerűbb, gigabites sebességre képes hálózat kiépítését szeretnék a lakosság, a vállalkozások, a közoktatás, valamint az egészségügy számára. A kollégiumoknak, mint a közoktatási helyszínek, vezeték nélküli hálózattal még le nem fedett tereinek, teljes körű lefedése is része a programnak.

A második beruházás a nemzeti szuperszámítógépes kapacitás 20 Petaflops-ra növelése a kkv-k, a felsőoktatás, valamint a kutatóintézetek kiszolgálása érdekében. Ennek célja, hogy olyan szoftverkörnyezetet alakítsanak ki, amely képes támogatni a szolgáltatási központok tevékenységét és megnövekvő feladatkörét.

A harmadik beruházás a digitális technológiák integráltságának megerősítése a magyar vállalkozások körében, célzott programokkal. Ennek célja, hogy elterjedjenek széles körben a vállalati digitális megoldások. Ezt, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek átvételével érnék el.

A negyedik beruházás az elektronikus közigazgatás hatékonyságnövelése és a támogató háttérrendszerek informatikai fejlesztése. Ennek fő célja, hogy a már meglévő, interoperábilis elektronikus ügyintézési szisztéma hatékonyabbá tételével az ügyfélélmény jelentősen javuljon.

A kormány továbbá szeretné az egyes kiemelt szakrendszereket fejleszteni. A cél az elérhető ügyfélbarát digitális közszolgáltatások körének bővítése, valamint azok használata iránti motiváció erősítése a lakosság és a vállalkozások körében.

A hatodik beruházás az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program, amelynek során létrehoznának egy diszpécserközpontot is. Fő cél a folyamatos ellátást nem igénylő, de az egészségi állapotra, biztonságérzetre, magányra való tekintettel részleges felügyeletre szorulók számára, egy olyan digitális megoldás fejlesztése, amely biztosítja az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságérzetét, illetve rendkívüli esemény esetén a segítők riaszthatóságát.

Ezeknek a beruházásoknak becsült összköltsége 330 milliárd forint.

Egészségügy

Az egészségügyi fejlesztésekre 1268 milliárdot szánnak, amelyet 100 százalékban RRF forrásból szeretnének finanszírozni.

Ebből kívánják megoldani az orvosok jövedelemviszonyainak rendezését, amitől azt várják, hogy megszűnjön a hálapénz intézménye. Ebből a keretből szeretnék finanszírozni az orvosok béremelését. Emellett tehermentesíteni a szakellátást és bővíteni a lakóhely-közeli szolgáltatásokat. Ez azt jelenti hogy erősödne a háziorvosok szerepe.

Továbbá szeretnék létrehozni a Dél-budai Centrumkórházat, amely a tervek szerint 1,2 millió lakos ellátásáért felel majd és sürgősségi betegellátást nyújt 24 órában.

Ezeken túl, az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztését, valamint az egészségügy digitális átállását is támogatnák.

Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások

A kormány a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának növelését tartja elsődleges szempontnak. Ebből a célból hat reformot terveztek meg. Ezek: az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelése, a bírói függetlenség megerősítése, az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal megerősítése a közbeszerzéseknél, a közbeszerzési verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása, az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat hatékonyságának támogatása és az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer kiterjesztése. Ezekhez a reformokhoz 12,88 milliárd forintot használnának fel.