Mondvacsináltak szegény kis Fidesz panaszai

Sebes György 2021. február 8. 16:23 2021. feb. 8. 16:23

Átsüt a fideszes magabiztosság azon az interjún, amelyet kancelláriaminiszter adott a Népszavának. Gulyás Gergely rengeteg kérdésre válaszolt. A Hírklikk ezúttal azokat szemlézte, amelyekből a panasz csendült ki. Mert voltak ilyen részek is, bár Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője úgy véli, indokolatlanul.

Bizonyára sokan emlékeznek még a több évtizedes kabarétréfára, amelynek poénja azóta szinte szállóigévé vált: nyomják Krahácsot. Az egykori jelenetben két ember beszélgetett, akárcsak most, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter interjút adott a Népszavának. És nem véletlenül jutott eszünkbe a valamikor – persze az átkos időkben – sikeres párbeszéd, mert ezúttal Gulyás Gergely válaszaiból olvasható ki a panasz, vagyis, hogy nyomják Krahácsot, azaz szegény Fideszt. 

Megtudhattuk például, hogy Szájer József emlékezetes decemberi brüsszeli botránya után „senki nem állíthatja, hogy itt (értsd: a pártban – a szerk.) mindenki hibátlan, tökéletes, minden gyarlóságtól mentes”. Ezért aztán – így a miniszter – cselekednek is, ha úgy érzik, valami túl van az „elfogadható, eltűrhető” mértéken. A válaszból az is kitűnik, hogy „egy több tízezres tagsággal rendelkező politikai közösségről beszélünk”. Ami egyébként még igaz is lehet – vélte a Republikon Intézet vezetője. Méréseik szerint hozzávetőleg még mindig másfél millió olyan ember van, akinek lényegében mindegy mit mond, vagy mit tesz Orbán Viktor, mindenképpen őt istenítik. Minthogy pedig az egész országban jelen vannak, így lehet több tízezres a tagságuk. Horn Gábor azonban azt is hozzátette, ez talán az interjú egyetlen igaz állítása.

Ezután ugyanis következtek a valóban szívhez szóló, ám egyáltalán nem indokolt panaszok. Közülük az első, hogy a parlamentben ugyan a kormánypártoknak jelentős többségük van, de a nyilvánosságot tekintve már nem. Gulyás Gergely ezzel lényegében megismételte, amit a fideszes megmondóemberek már régóta hangoztatnak. Csakhogy ez – Horn Gábor szavai szerint – egy önmagát leplező hazugság. Hiszen a lakosság adójából – közös pénzünkből – százmilliárdos nagyságrendben tartják fenn a már csak nevében közszolgálati médiát, a vidéki lapokat és a különböző fórumokat, kizárólag a saját pártérdekeik szolgálatára.

A Republikon vezetője példaként említette, hogy nemrég látott egy kimutatást, amely szerint a kormánypártokat hűen támogató TV2-nek 27-szer nagyobb volt a reklámbevétele, mint az RTL Klubnak, miközben a nézettsége mérhetően alacsonyabb. A vidéki Magyarország jelentős része, emberek százezrei pedig csak a megyei lapokból tudnak tájékozódni. Az ország egy egyáltalán nem lebecsülendő része – a falun, vidéken, kistelepüléseken, rosszabb körülmények között élők –, így csak a kormány propagandájához juthat hozzá. Az ott élők konyhájában be van állítva a Kossuth Rádió, mást nem is nagyon tudnak fogni. A tévék közül a Magyar Televízió csatornáit érik el, napilapnak meg ott vannak számukra a megyei újságok. Milliónyian vannak ilyen emberek, akik nem kerülhetnek ki ebből a buborékból – mondta Horn Gábor. A politológus hazugságnak nevezte, hogy az online médiában megtalálható független felületek – amelyeket hivatalosan előszeretettel hívnak álhírgyáraknak – ugyanolyan feltételekkel dolgozhatnak, mint a kormányhoz közelállók. Kétségtelen, hogy a magyar lakosság jobban érdeklődő és az információkhoz inkább hozzáférő része, a nagyvárosokban, vagy Budapesten élő internet-használók sokrétűen tájékozódhatnak, ám kisebb olvasottságú portálokon, amelyek nem tudnak versenyezni például a megyei lapokkal. Ilyen a fideszes média-egyensúly, amely a Republikon Intézet vezetője szerint kimeríti a választási csalás fogalmát. 

Gulyás Gergely panaszai azonban itt még nem értek véget. Szóvá tette ugyanis, hogy külföldön – amit ő nagy erőközpontoknak nevez – „drukkolnak a Fidesz bukásának” és a nyugat-európai nyilvánosságban nagyon kevés barátja van a kormánynak. Horn Gábor szerint tény, hogy az európai konzervatív, liberális és baloldali politika – akárcsak az új amerikai kormány – szívesen venné, ha megszabadulhatna egy olyan populistától, mint Orbán Viktor. Csakhogy a nemzetközi erőtérbe beletartozik a másfél milliárdos Kína épp úgy, mint a Föld legnagyobb állama, Oroszország, amelynek elnöke, Putyin, feltehetően továbbra sem az ellenzéki összefogásnak drukkol. Nem is beszélve arról, hogy Európában sok szélsőjobboldali párt – például az olasz, vagy a holland – is híve a mai magyar vezetésnek. Szó sincs tehát itt egy nagy nemzetközi összeesküvésről – fogalmazott a politológus, aki emlékeztetett rá, hogy azok, akik nem feltétlenül támogatják a jelenlegi magyar vezetést, mindig nagyon óvatosan nyilatkoznak. Ami persze érthető, mert a nemzetközi diplomácia sokkal kifinomultabb és türelmesebb, mint például a hazai politika, amely gyakran nekimegy az uniónak. Így magának is köszönheti, hogy sokan örülnének, ha Magyarország újra egy normális, kiszámítható, polgári demokrácia lenne. 

Horn Gábor egyúttal megállapította, hogy Gulyás Gergely sokkal szalonképesebben nyilatkozott, mint a főnöke. Orbán Viktor bizonyára eljutott volna a Soros-féle összeesküvésig, s említette volna a milliárdos által megvásárolt politikai elitet. A politológus hozzátette, bár nem szeretne az amerikai elnök helyében lenni, de azon sem csodálkozna, ha Joe Biden és adminisztrációja nem nagyon állna szóba azokkal a magyar politikusokkal, akik – amúgy sikertelenül – megpróbáltak beavatkozni az amerikai elnökválasztás menetébe. A Republikon Intézet vezetője végül így összegezte mondandóját: a Fidesznek nincs oka panaszkodni azok alapján, amit folyamatosan művel.